Az MSZP elfogadja a több-biztosítós modellt, de nem úgy, ahogy azt az SZDSZ szorgalmazza – fogalmazott a Figyelőnek a szocialisták egyik névtelenséget kérő prominense két nappal a múlt vasárnapi lovasberényi koalíciós egyeztetés előtt. Ez már előrevetítette, hogy a Fejér megyei kormányüdülőben nem fog felszállni a fehér füst. A kormányzó pártok közötti markáns véleménykülönbséget jelezte az is, hogy az egyeztetést megelőző napon az MSZP vezető politikusai, köztük Katona Béla frakcióvezető-helyettes épp azokkal az egészségügyi szakmai szervezetekkel konzultált, amelyek folyamatosan támadták az egészségügyi kormányzat eddigi lépéseit, s egyetértettek abban, hogy a magánbiztosítóknak nincs helyük az alapellátásban. Ezt egyébként az SZDSZ ügyvivője, Gusztos Péter barátságtalan lépésnek nevezte.
ELŐRELÉPÉS NÉLKÜL. Ám ahhoz képest, hogy a fő témakörben – azaz a biztosítási rendszer jövőjéről – nem született megállapodás, mindkét párt vezetői optimistán nyilatkoztak. Igaz, a kormányfő és a gazdasági miniszter által közösen kibocsátott kommünikéből kitűnt: nem történt előrelépés. A nyilatkozat meglehetősen semmitmondóra sikerült, tele politikai frázissal. A lapunknak nyilatkozó koalíciós politikusok szavaiból pedig kitetszett: hosszú egyeztetésekre van szükség a mindkét partner számára elfogadható megoldáshoz.
Lovasberényi egyeztetõk. Nem lesz könnyû menet. Fotó: MTI
Az SZDSZ már időkorlátot sem állít, pedig Kóka János pártelnök néhány hete még azt hangoztatta, legkésőbb május végéig tető alá kell hozni a megállapodást. A hétvégén azonban már mindkét párt megengedően fogalmazott: lehetőség szerint az őszi ülésszakon terjessze be a kormány az egészségbiztosítás átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot. A Figyelőnek arra a kérdésére, nem érzi-e kudarcnak az SZDSZ azt, hogy változatlanul fényévnyire vannak az álláspontok, Eörsi Mátyás szabad demokrata frakcióvezető kijelentette: kormányra kerülésekor pártja az egészségügyi rendszer megreformálását tűzte ki célul, ha úgy tetszik, ez a missziója, ehhez képest másodlagos kérdés, hogy azt milyen eszközökkel éri el. „Úgy látom, van esély a konszenzusra, amelyhez az kell, hogy mi értsük a szocialisták félelmeit és aggályait, de ők is figyeljenek oda a mi érveinkre, s ne maradjanak meg a korábbi bebetonozott álláspontjuknál” – emelte ki.
A szocialisták azonban egyelőre nagyon is kötik az ebet a karóhoz, bár ez a részükről – mint deklarálják – a szociáldemokrata értékekhez való következetes ragaszkodást jelenti. Egyetértenek a versennyel és a magánbiztosítók megjelenésével, ám az alapellátásokba nem engednék be az üzleti biztosítókat. A szociáldemokrata elvekre – igazságosság, esélyegyenlőség, szolidaritás – hivatkozva nem látnák szívesen a magántőkét a mai alapellátási rendszerben (abban a szolgáltatási szegmensben, amit ma a háziorvosi, járó-és fekvőbeteg-ellátás takar). „A biztosítási alapszolgáltatások tekintetében azt mondjuk, a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség érvényesüljön, s itt ne jelenjenek meg az üzleti biztosítók, megnyitnánk viszont számukra a piacot az ápolás, a baleset- és pénzbeli biztosítás, és a kiegészítő biztosítások terén”- nyilatkozta a Figyelőnek Vojnik Mária volt egészségügyi államtitkár, szocialista képviselő. Úgy értesültünk, az MSZP az Ausztriában működő rendszert támogatja, amelyben regionális alapokon működnek a biztosítók.
A szabad demokraták egyébként azért gyorsítanának a reformon, mert egyformán tartanak a visszarendeződéstől és a népszerűségvesztéstől. Az első tizenegy hónap döntően megszorító jellegű intézkedései önmagukban nem eredményezik az ellátás javulását, arra viszont alkalmasak, hogy megijesszék a nagyobbik kormánypárti frakciót, s a szakmában és a lakosságban is növeljék az elégedetlenséget. Az SZDSZ menetrendje szerint nyár elejéig megállapodhat a két kormányzó párt, ősszel pedig a parlament elfogadhatja a jogszabályt, s 2008-tól életbe léphet az új rendszer. Az Államreform Bizottság alelnöke, Draskovics Tibor ugyanakkor egy későbbi starttal, 2009-es időponttal számol. A kormánypártoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy egy éven belül népszavazás írhatja felül a döntésüket.