Akarva-akaratlanul is sietteti a pénzügyi kormányzat az egészségpénztári szektor konszolidációját: a megszorítások egyre kevesebb költséget engednek elszámolni, s ami még ennél is nagyobb érvágás, a cégek a korábbinál jóval kisebb összeggel támogathatják járulékmentesen dolgozóikat a pénztárakon keresztül. Míg 2005-ben még a minimálbér teljes összegét átutalhatták havonta az alkalmazottak számlájára anélkül, hogy tb-járulékot kellett volna utána fizetniük, az idén már csak az aktuális minimálbér legfeljebb 20 százalékáról, havi 13,1 ezer forintról rendelkezhetnek így.
Fotó: RedDotCorbis
KÜLSŐ NYOMÁS. A megszorítások miatt egyre nagyobb a nyomás, hogy az egészségpénztárak mielőbb elérjék a gazdaságos üzemméretet. Míg korábban ugyanis egy-egy nagyvállalat évente akár félmillió forinttal is megtámogathatta ily módon egy-egy alkalmazottját, ma már ezt adómentesen nem teheti meg. Így aztán jócskán megcsappantak az átutalt tagdíjak, ami pedig megnöveli a pénztárak fajlagos működési költségeit. Mindezek nyomán az Uniqa és az AXA pénztára az egyesülésre voksolt. „Be kellett látnunk, hogy 75–80 ezer fős taglétszám alatt hosszú távon nem lehet nyereségesen működtetni egy pénztárat. Évente csak átlagosan 8–9 ezer fővel tudjuk növelni a taglétszámot, így az alapítónak még évekig kellene finanszíroznia a kassza működését” – indokolta Kőszegi Sándor, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja, miért döntöttek az egészségpénztári fúzió mellett. Mára mind a 33 ezres létszámú Uniqa, mind pedig a „befogadó” – az új szervezetnek a nevét is kölcsönző – AXA 35 ezres tagsága megszavazta az egyesülést, így az június 30-ával megtörténhet.
Van rá esély, hogy e duóhoz hamarosan egy harmadik szereplő, a Tempo Országos Önkéntes Kiegészítő Egészségpénztár is csatlakozhat, ám ez e pillanatban nem ígérkezik könnyű menetnek. A lehetőség már a március 28-i küldöttgyűlésen terítékre került, ám akkor csupán a jelenlévők 60,6 százalék szavazott az egyesülés mellett. Az ugyancsak ebben a témában összehívott, április 23-i közgyűlés napirendjéről pedig törölték a kérdést, miután egy égetőbb problémát kellett a tagság elé tárniuk: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) meglehetősen súlyos megállapításokat tartalmazó határozatát. Ebben az áll, hogy 2006-ban a pénztár működésének finanszírozása többször is veszélybe került, tavaly novemberben például több mint 10 millió forintnyi számlaösszeget nem fizettek ki határidőre. Legalább ilyen mértékű kihágást követett el a Tempo akkor, amikor egy hajmáskéri ingatlan megvétele mellett döntött. Ennek megvásárlása és nyugdíjas otthonná fejlesztése 690 millió forintot emésztene fel, az összeg azonban jócskán meghaladja az ingatlanberuházásra törvényileg rögzített 10 százalékos limitet. (A pénztár vagyona a szóban forgó időszakban a 3,5 milliárd forintot sem érte el.) A felügyelet vizsgálata arra a különös körülményre is fényt derített, hogy az ingatlant a pénztár nem közvetlenül a tulajdonos önkormányzattól vásárolta meg, hanem a kassza egyik – a Tempo-közgyűléseken rendszeresen levezető elnökként is közreműködő – tagjának kft.-jétől.
Fekete bárány
Kifejezetten jót tenne a szakmának, ha egy fúzióval eltűnne a színről a Tempo pénztár, a szektor „fekete báránya” – állította egy, a Figyelőnek név nélkül nyilatkozó egészségpénztári vezető. Szerinte ugyanis a Tempo minden lehetséges – „még éppen törvényes”, de nem etikus – kiskaput kihasznál. A befizetések terhére például külföldi nyaralást is hajlandó volt elszámolni. Ez pedig, állította egy másik szakmabeli, a kedvezmények szigorítását vonta maga után, hátrányos helyzetbe hozva ezzel az egész szektort, és mindenekelőtt a pénztári kedvezményeket valóban egészségügyi szűrésre és rekreációra fordító tagokat.
A Figyelő által megkérdezett egészségpénztári szakemberek egy része „szokásos informatikai-adminisztrációs” problémákkal magyarázta a vétségeket – igaz, azt senki sem vonta kétségbe, hogy a PSZÁF jogosan rótta ki az összesen 700 ezer forintos bírságot a pénztár vezető tisztségviselőire. Ők sem találtak azonban magyarázatot a különös ingatlanügyletre, a Tempo igazgatótanácsának elnökét pedig hiába próbáltuk elérni, lapunk többszöri megkeresésére sem reagált.
Kérdés, mennyire veri majd le a Tempo árát a hatóság április 13-i elmarasztaló határozata, azt megelőzően ugyanis még sokat ért a piacon. Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke a Figyelőnek megerősítette, hogy ők 400 millió forintot ígértek a Tempónak „tagszervezési díjként” arra az esetre, ha a kassza tagsága az MKB-val való fúziót választja. Az efféle díj Lehoczky szerint létező fogalom a piacon, s az összeget nem a pénztár, hanem a mögötte álló pénzügyi csoport állja. Illetve csak állta volna, mivel ez az opció március 15-én lejárt. Az azóta tett újabb MKB-s ajánlat összegét pedig a pénztárvezető nem kívánta nyilvánosságra hozni.
Vajon miért ér meg ilyen sok pénzt egy, a törvényi korlátokat lezserül kezelő pénztár? A több mint 54 ezer tagot számláló kassza megvételével mindenképpen nagyot lehet előre lépni a méretgazdaságosság irányába. A szakemberek komoly értéknek tekintik azt is, hogy a hajdan a Mol által alapított pénztár tagsága ma is meglehetősen koherens, és az alapító mellett olyan munkáltatói befizetőket tudhat magáénak, mint az Audi vagy a Rába. Egy jól fizető munkáltató pedig nagy kincs, számítani lehet ugyanis arra, hogy a törvény adta korlátokon belül, az adókedvezmények nyújtotta maximális összeggel támogatja az alkalmazottakat.
NEM FIZETNEK. Bármilyen kapósnak mondják is a Tempót, az AXA nem fizet érte. „Adtunk egy komoly piaci értéket képviselő ajánlatot a tagságnak, de tagszervezési díjat nem fizetünk” – mondta el lapunknak Gecser Ottó, az AXA Biztosító vezérigazgató-helyettese. A Tempo tagsága így is összesen 100–200 milliós értékhez jutna hozzá azzal, ha a fúzió esetén megkapná az AXA Egészségpénztár tagjait megillető kedvezményes balesetbiztosítást, a gyakorlatilag folyamatosan üzemelő egészségügyi call-center szolgáltatást és a számlaegyenlegről tudósító sms lehetőségét. Gecser szerint a Tempo értékét nem csökkenti a PSZÁF határozata, jóllehet az elmarasztalás miatt biztosan kitolódik a remélt fúzió.Nem fizetne az egyesülésért a potenciális trió harmadik tagja, az Uniqa sem. „Egy nagy, biztos hátterű kassza évi több ezer forintos előnyhöz juttathatja tagjait azzal, hogy a szolgáltatóknál 10–15 százalékos kedvezményt tud elérni számukra, de pénzben ki sem fejezhető előny az is, hogy gyors és pontos az adminisztrációja” – magyarázza Kőszegi Sándor. Az Uniqa egészségpénztára ma veszteséget hoz alapítójának, amely pedig – nem titkoltan – az „irányított betegellátó rendszer” felé venné az irányt, amint arra lehetőség nyílik. Az Uniqa tagsága az AXA cégér alatt, a fúziót követően is megfelelő szolgáltatást kaphat, viszont az összeolvadással megszűnik a finanszírozási kényszerük. A biztosító így megspórol évi pár 10 millió forintot, s közben a reménybeli egészségbiztosítói indulásra is jobban tud majd koncentrálni.