Nem akarok vészmadarakat kongatni, és egyáltalán nem tudhatni szerintem biztosan, hogy az időjárás furaságai tényleg a globális felmelegedés függő változói-e, de újabban a telet átmenet nélkül követi a nyár. Az idén ezt az színezte, hogy tél se volt, eszerint az őszre következett a nyár, vagy mi.
Másrészt demonstrálni akarjuk, hogy így kell csinálni. Mármint a layoutot, a címkét, a megjelenést. Nem akarunk állandóan károgni, már unjuk hallani saját károgásunkat, de tény, hogy a címkék világa tükrözi a borok, tágabban a magyar valóság lényegi sajátságát. Azt a lomtárszerű struktúrát, ahol a minőség kifényesedéseit sötét és rendezetlenség veszi körül. Kár.
A vinho verde egyszerű északnyugat-portugáliai fehérbor, egy jókora, 35 ezer hektáros régió borának neve, ez kábé akkora, mint a kunsági borvidék, csak kicsit jobb a goodwillje… Az amúgy forró ország zöld és esős fertálya ez, ez a szín villan meg a borunk színében is, mely igazi rém egyszerű és profi kora nyári geműze.
Ügyesen hangolt kis borocska tehát ez: kis szénsavval van megspriccelve, alacsony az alkoholja, ugyanakkor egy leheletnyi édesség színezi. Mindez friss, üdítő és kedves karaktert ad neki, ami teljes összhangban áll a hascímkével, pontosabban a palackon üldögélő lökött kék macska sugallta könnyed és vidám hangulattal. Szóval: így kell ezt csinálni. Ízlés és minőség. A Gatao magát kagylóhoz, mindenféle tenger gyümölcseihez és fehér húsokhoz ajánlja, és baráti áron kapható.
Gatao Vinho Verde 2006 › Szesztartalom: 9% › Szénsavas, friss, üdítő kora nyári bor › 6-8 fokra hűtve kagylóhoz, tenger gyümölcseihez és fehér húsokhoz › 800 forint körül