Növénygyógyító elefántok

Jól ismert a természetfilmekből a dülöngélő, kissé részeg afrikai elefánt képe: a marula-fa gyümölcsét fogyasztó vastagbőrűek az erjedő termés alkoholtartalma következtében kerülnek ebbe az állapotba.

A két faj – az elefánt és a marula – viszonyának kutatása talán emiatt olyan népszerű az ökológusok körében. Mára kiderült például, hogy az elefántok inkább különösen édes ízéért, és nem annak bódító hatása miatt szeretik a gyümölcsöt, most pedig azt igazolták dél-afrikai tudósok, hogy a nagytestű emlősök felelősek a marula hím és női egyedei közti különbségek egy részéért.


Marula-ebéd. Jótékony egyensúly.

A mangóval rokon, és a szömörcefélék családjába tartozó marula kétlaki növény, amelynek hím és női ivarú virágai két különböző egyeden fejlődnek. Ebből következik, hogy termést is csupán a női egyedek hoznak. Ez pedig fontos hatással van a két nem életére: a gyümölcsöt fogyasztó állatok ugyanis így leginkább a női egyedeket legelészik. Az elefántok – amelyek a marula legjelentősebb fogyasztóinak számítanak – alaposan megtépázzák a fákat: a Hluhluwe-Umfolozi nemzeti park kutatói szerint olyannyira, hogy közönséges fák esetében akár a növény halálát is okozhatnák. Ez pedig a következtetések szerint a faj pusztulásához vezetne, de legalábbis a vonzó gyümölcs eltűnéséhez, hogy a növényevők kevésbé érdeklődjenek iránta.

A valóságban mégsem ez történik. A fa és az elefánt viszonyában ugyanis egyensúly állt be; ez a feltételezések szerint a nőegyedek kivételes regenerációs képességére épül, amelynek kiváltója az elefánt. A gyors gyógyulás elérését célzó befektetés megtérül a marula számára, hiszen magjai a fogyasztó növényevők székletével ürülve nagyobb területen terjedhetnek el. A kutatók szerint a tapasztalatokat növénynemesítésben lehetne hasznosítani.