Callas

Szokásom szerint emléktolulással kezdem. Az ember bizonyos korban már nem csupán a véredények, hanem az emlékek tolulása ellen sem nagyon képes védekezni. Különösen, ha ez utóbbi ellen nem is akar igazán, hiszen íróember mit is kezdene a feltartóztathatatlan emlékek tülekedése nélkül?