Talán ennél is izgalmasabb kérdés azonban, hogy az említett élelmiszerek esetében milyen mértékben felelős maga a fogyasztás a társadalmi méretű elhízásért. Mivel vállalatunkat ez a téma érzékenyen érinti, fontosnak tartjuk, hogy az érdeklődők tényszerű adatok alapján ítéljék meg a termékkategóriánkat.
A magyar csipszfogyasztók napi energia-beviteléhez a burgonyacsipsz mintegy 0,7 százalékkal járul hozzá. Ha pedig a teljes magyar társadalmat, tehát a burgonyacsipszet nem fogyasztókat is tekintjük, akkor ez az arány mindössze 0,25 százalék. (Egyébként, ha a szénsavas üdítőitalokat és a csokoládét is ideszámítjuk, az arány akkor is csak 1,5 százalék körül van.) Magyarországon csak a lakosság 36 százaléka fogyaszt burgonyacsipszet. Nagy-Britanniában nagyjából tízszer magasabb az egy főre jutó fogyasztás, mint nálunk. Még a valódi nagyfogyasztókat sem fenyegetné azonban az elhízás, hiszen megfelelő mértékű mozgással bármekkora energiabevitel kompenzálható.
Sajnos azonban tagadhatatlan, hogy a mozgáshiány az elmúlt 15-20 évben egyre nagyobb méreteket ölt. Több tudományos kutatás is meggyőzően bizonyította, hogy a társadalmi méretű elhízás valódi oka nem a növekvő energiabevitel, hanem az egyre csökkenő fizikai aktivitás. Legutóbb 2006 márciusában publikálta a németországi Bonn gyerekgyógyászati központja annak a 19 éve folyó kutatásnak az eredményét, amely 1200 gyerek étkezésének és fizikai teljesítőképességének adatain alapul. A mai gyerekek annak ellenére sokkal elhízottabbak, mint két évtizeddel korábbi társaik, hogy kevesebb kalóriát visznek be szervezetükbe. Ennek magyarázata az, hogy sokkal kevesebbet mozognak, viszont jóval több időt töltenek televíziózással, számítógépes játékokkal, internetezéssel.
Természetesen nem állítjuk, hogy a burgonyacsipsz versenyezhet az almával, paradicsommal, citrommal, de meg kell említeni, hogy több makrotápanyagból, vitaminból és ásványi anyagból tartalmazza a napi ajánlott bevitel (RDA) jelentős részét. Végezetül még egy érv termékeink védelmében: a csak sóval megszórt burgonyacsipsz mindössze három összetevőt tartalmaz: burgonyát, pálmaolajat és sót. A fűszerezett csipszek tartalmaznak ugyan például ízfokozót, de ez még számos más élelmiszerre is jellemző. Az élelmiszeripar egyik fő problémája, a tartósítószerek elleni ellenérzés nem indokolt a burgonyacsipsz esetében, azt ugyanis a nedvesség kivonása és az olajtartalom tartja frissen, tartósítószert egyáltalán nem tartalmaz.
SZABÓ GÁBOR
vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátor, Chio-Wolf Magyarország Kft.
Fórum-tallózó
A lombikkezelés finanszírozásáról szóló cikkünkben (Lombikkarcsúsítás – Figyelő, 2007/3. szám) leírtak iránt töretlen az érdeklődés, lapunk weboldalára továbbra is érkeznek a hozzászólások. Íme egy újabb:
● Három éve próbálkozunk, 35 éves vagyok, több éve már találtak cisztákat nálam. Véletlenül találtam rá a PCOS lapra, ahonnan az információkat összegyűjtve, ezekkel felvértezve mentem az orvosomhoz. Nem örült nekem. Szerinte nyugodtan rábízhatom, hogy mikor, mit és hogyan fog felírni. Most a negyedik orvosnál tartok, aki egyfolytában azt hajtogatja, hogy „meddőségi központ”. Nem érti meg, hogy ennél sokkal egyszerűbben és olcsóbban is végére lehetne járni a bajomnak. A végeredmény? Egyelőre egy nagy nulla. Már peteérésem sincsen. Valószínűleg olyan orvoshoz kell mennem, aki érti a betegség lényegét. Természetesen magánrendelésre, saját zsebből.
HARMONA, Pest megye