Harmincegynéhány évvel ezelőtt pánikszerűen ledugózták azt a kutatófúrást Makó térségében, amelyben csak néhány fanatikus szakember feltételezett földgázt. Az illetékes állami vállalat, az OKGT akkori vezetői annyira nem hittek ebben, hogy kitörésgátlót sem tétettek a kútfejre, ezért amikor az megindult, nem maradt más megoldás, csak a betonozás. Szakmai körökben ezért nem okozott meglepetést, hogy az amerikai Falcon Oil & Gas Ltd. földgázt talált a Makói-árok alatt, viszont a lelet értékelése megosztotta a magyar gázipart.
„A jelenleg elérhető legjobb technológiát használtuk” – mondja Szabó György, a Falcon tulajdonában lévő TXM Kft. ügyvezető igazgatója. Cége eddig 150 millió dollárt fordított a magyarországi kutatásokra. Azt állítják, hogy 90 százalékos valószínűséggel 600 milliárd köbméternyi, úgynevezett nem konvencionális fölgáz van a mélyben (Figyelő, 2006/37. szám), de 50 százalék esélye van annak, hogy a készlet akár 1200 milliárd köbméteres is lehet.
Gázkút a makói-árokban. Eltérõ értelmezések. Fotó: MTI
A Falcon optimista a kitermelés tekintetében, ugyanis az Egyesült Államokban, azon belül is Wyomingban, a Sziklás-hegység keleti oldalán hasonló körülmények között termelnek ki gázt, tehát rendelkezésükre áll a szükséges technológia. Egyes gázipari forrásaink szerint azonban a Makói-árokban más nyomás- és hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, ezért kérdéses, hogy a tengerentúli megoldás a Pannon-medencében is megfelelő lesz-e. Szabó György ezzel szemben azt mondja, a geológiai viszonyok itt egyszerűbbek, mint Wyomingban.
ELHAMARKODOTTAN? A meglévő öt kutat a következő 3-6 hónapban szerelik fel a szükséges technológiával, ezt követően lehet majd meghatározni, hogy a készlet mekkora része hozható a felszínre. Addig elemzők elhamarkodottnak tartják a Falcon vezetőinek azon nyilatkozatait, miszerint a makói gázra alapozva öt éven belül Magyarország nettó gázexportőr lehet. Az amerikai cégnél mindenesetre azzal számolnak, hogy ideális esetben két-három éven belül évi 5 milliárd köbméter gázt fognak termelni.
Gázpiaci elemzők körében a kitermelhetőség körüli bizonytalanságok miatt felmerült, hogy a Falcon a magyarországi készletekről szóló kedvező hírek révén elérhető részvényár emelkedéstől reméli, hogy eddigi befektetései legalább részben megtérülnek. Szabó György ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2007-es programjuk finanszírozása megoldott, nincsenek ráutalva a tőzsdei ügyeskedésre.
Magyar szakmai körökben az a többségi vélemény, hogy óriási technológiai kockázata van a Falcon vállalkozásának. Ha műszakilag meg is oldható ennek az úgynevezett anyakőzetben kötött földgázvagyonnak a kitermelése, az aligha lesz gazdaságos. A hagyományos gázmezőkhöz képest lényegesen több kútra lesz szükség, egy-egy 6 ezer méteres fúrás költsége pedig elérheti a 25-30 millió dollárt, és ilyenből akár több százra is szükség lehet. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi konvencionális készletek ezer köbméterenként 20-30 dollár körüli kitermelési költségének akár a tízszerese is lehet a makói, így pedig az energiahordozó nem lesz versenyképes az orosz importgázzal. A TXM Kft. ügyvezetője szerint viszont a makói gáznak „olcsóbbnak kell lennie a Gazproménál.”
Geológusok és olajbányászok egyébként Magyarország több térségében valószínűsítik nem hagyományos földgázkészletek jelenlétét. Úgy tudjuk, az egyelőre csak konvencionális mezőkön termelő Mol is tervezi efféle készletek feltárását, a Békési- és a Derecskei-medencében, sőt a Makói-árok területének 40 százalékára szintén a Molnak van kutatási engedélye.