– Még a vasárnap esti gálán is az utolsó percig titkolóztak a szervezők, kik lesznek „Az év üzletembere” pályázat idei nyertesei. Mikor esett le Önnek, hogy hamarosan a színpadra szólítják?
– Amikor Zorán felment a színpadra, s mondott pár szót az apa-fiú kapcsolatról, kezdtem gyanakodni. Majd, amikor eljátszotta az Apám hitte című dalát, sejtettem, hogy én következem.
Fotó: Lakos Gábor
– Nem sokkal a díjátadó után rezignáltnak tűnik. Tisztában van vele, hogy az üzleti élet Oscar-díjának a „kistestvérét” vette át?
– A díjnak nagyon örülök. Viszont nem a díjakért dolgozom. Teszem a dolgom az üzletben, a szakmában, talán nem is rosszul. Ha ebben megerősítést kapok, azt megtiszteltetésnek veszem. Nézze, ismerek olyanokat, akiknek egy várt, végül meg nem kapott díj komoly lelki válságot okozott. Magam, ha nem bánja, nem szeretnék függni semmi ilyesmitől.
– Nem bánom, viszont azt sem bánnám, ha mesélne arról, milyen viszonyt ápolt nemrég elhunyt édesapjával.
– Szerettem és tiszteltem atyámat, s nincs ez másként ma sem. Gyerekként többet szerettem volna vele lenni, de tudtam: jó úton jár. Egyik kedves emlékem vele, amikor pingpongasztalt ácsoltunk, amin aztán meg is tanított játszani. 1989-ig egyébként csak a távolból figyelhettem a küzdelmét, ekkor kapcsolódtam be a munkájába. Előtte azzal tartott távol, hogy azt mondta: fiam, ne akarj ilyen keserves pályát, mint, ami nekem jutott.
– Ennyire sok keserűség érte?
– Voltak kemény harcai a cseppjeivel. Tudományos meg nem értettség, szakmai féltékenykedés és törvényi nehézségek kísérték a pályáját. Ilyen helyzetben kitartani, meg nem alkudni, tisztességesnek maradni – ez többek között az atyai örökség, amit rám hagyott.
– A díjátadón elmondott beszédében hangsúlyozta, egyben biztos: a Bérest meg akarja tartani magyar cégnek. Ez azért volt kissé pikáns, mert a nyertesek közül ketten éppen cégük eladása után álltak.
54 éves, nős, 3 gyereke van
Végzettsége: okleveles vegyész (ELTE)
Kedvencek
Könyv › Wass Albert regényei
Film › Sörgyári capriccio
Zene › Dubrovai László
Hobbi › kertészkedés
– Nincs az a pénz, amiért a Béres nevet eladnám. Kellenek a sikeres, magyar tulajdonú cégek. Ezek mind igazolják, hogy vannak tehetségeink, vannak értékeink.
– Jól sejtem, hogy a Malév privatizációjáért sem lelkesedik?
– Jól. Szívesebben ülnék magyar tulajdonú repülőn a jövőben. Akár államin is. Sajnálom, és ez általánosan igaz, ha valami, ami jól prosperálhatna, üzletileg sikeres lehetne, idegen kezekbe kerül.
– Most, hogy bárki nyithat gyógyszertárat Magyarországon, meglovagolják a lehetőséget?
– Elképzelhetőnek tartom, hogy a portfóliónk néhány gyógyszertárral nőhet, de arra, hogy sok patikát magában foglaló lánccal rukkoljunk elő, egyelőre nem látok nagy esélyt.
– Mit szól ahhoz, hogy az Algopyrin február 15-étől vényköteles termék lesz?
– Az Algopyrin a vény nélkül kapható gyógyszerek sorában az első helyen állt. Azáltal, hogy vénykötelessé válik, vissza fog esni a forgalma. Hosszú távon a fájdalomcsillapítást más recept nélkül kapható szerekkel oldják majd meg az emberek.
– Mivel a bortermelésben is érdekelt, muszáj megvitatnunk: az enyhe tél nem árt a szőlőtermésnek?
– Izgulok, hogy ne legyen túl nagy meleg, nehogy kivirágozzon a szőlő, majd elfagyjon. Szakemberek mindenesetre azt mondják, a szőlő nyugodt növény, kivárja a maga idejét.
– Önök miért nem várták meg, hogy boraik anélkül érjenek el sikereket, hogy a címkére rányomtatnák, ez bizony a cseppgyártó terméke?
– Mihez adnánk a nevünket, ha nem a tokajihoz? Pláne, hogy a tokajit a gyógyszerkönyv sokáig gyógyszeralapanyagként ismerte el és tartotta számon.