Nem fogy a magyar

Meghökkentő kezdeményezéssel lepte meg egy német hoteltulajdonos a vendégeit: olcsóbban számítja a szobaárat a soványaknak, mint a testesebbeknek. A Nordenben üzemelő háromcsillagos hotelben megszállni napi 74 euróba kerül, ám ha valaki mérlegre áll, és súlya normál értéket mutat, alig a harmadát kell kifizetnie. Ellenben a túlsúlyosaknak a teljes összeget le kell szurkolniuk. Az újítást sokan diszkriminatívnak találták, s tiltakoztak ellene, a tulajdonos, Jürgen Heckrodt azonban úgy reagált, mindenkinek joga van eldönteni, él-e a soványsági kedvezménnyel. A tulaj abból indult ki, hogy a normál testalkatúak tovább élnek, s vélhetően többször visszatérnek hozzá. Idehaza eddig nem akadt követője a fura üzletpolitikának, bár többen úgy kommentálták lapunknak: van benne logika.

Az elhízás azonban nem vicc: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúlyosság a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája a dohányzás mellett. A túlsúlyosság következtében fellépő betegségek – infarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák – miatt évente egymillió ember hal meg Európában. (A gyógyítási költségekről és a gazdaságban okozott veszteségekről lásd a keretes írást.) Mivel eddig egyetlen ország sem volt képes felülkerekedni az elhízás „járványán”, a WHO úgy látta, eljött az összehangolt cselekvés ideje. Kezdeményezésére múlt év novemberében az Európai Régió törökországi miniszteri konferenciáján közös stratégiát dolgoztak ki. E szerint társadalmi kampányok indulnak az egészséges táplálkozás és a mozgás népszerűsítésére. Táplálkozástudományi szakemberek szerint a jóléti és a szegény országok lakóit egyaránt sújtja ez a „betegség”, ami sok tényező együttes következménye. A jelenséget elsődlegesen a készételek, a kalóriában gazdag élelmiszerek és italok, a járművek, a tévé és a számítógép elterjedésével magyarázzák, másodsorban pedig a mozgáshiányos életmóddal.

MAGYAR KILÓK. Itthon az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) 2003-as felmérése szerint a magyar nők 29,8 százaléka túlsúlyos, 18 százaléka pedig kifejezetten kövér. A férfiaknál ez a két mutató 38,7 és 19,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy a nőknek 47,8, a férfiaknak pedig 58,3 százaléka túlsúlyos vagy éppenséggel elhízott. Az összlakosságra vonatkozó adatok szerint a népesség 52,8 százaléka testesebb, mint kellene, 2000-ben ez az arány 51,4 százalék volt, 2020-ra viszont várhatóan 67 százalék lesz.

Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány Kuratóriumának elnöke indokoltnak tartja a vészharang megkondítását. Szerinte az a leginkább aggasztó, hogy egyre nő a súlyproblémákkal küzdő gyerekek aránya: az utóbbi évtizedben 9,1 százalékról 15 százalékra emelkedett, s 2020-ra a 25 százalékot is elérheti ez a ráta. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy az utóbbi másfél-két évben közbeszéd tárgya lett a probléma, megszületett az egészséges iskolai büfékről szóló rendelet, kísérleti jelleggel az ország több oktatási intézményében zöldségben, gyümölcsben, rostban gazdag étrendet biztosítanak a közétkeztetési cégek, s néhány városban gyümölcsautomatákat helyeztek üzembe. Ez azonban kevés a folyamat megállításához. „Az állam szabályozó szerepe nélkül nem lehet kikényszeríteni sem az ipartól, sem a marketing- és reklámszakmától, hogy profitérdekek helyett a lakosság és a gyermekek egészségét tartsa szem előtt”- szögezi le Nagy András. A kormány azonban – hangzik a civilek kritikája – nem igazán törődik a túlsúlyosság problémájával. Mint lapunknak fogalmaztak: „a népegészségügyi program körül nagy a csönd, az belevész a konvergenciaprogram és az egészségügy átalakításának végrehajtásába”. A Figyelő úgy értesült, a program „felpörgetését” Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kapta meg feladatul, s a tárca fél éven belül társadalmi kampányokkal jelentkezik.

„Látott már kövér aratómunkást?” – kérdez vissza Fazekas Ildikó, a Táplálkozás Életmód Testmozgás Platform (TÉT) elnöke a Figyelő azon felvetésére, hogy a kóla-, chips-, csoki- vagy hamburger-reklámok felelősek-e azért, hogy növekedett nálunk a túlsúlyosak aránya. Mint mondja, a reklámok sem mindenhatóak, amit reklámpiaci szakemberként – az Önszabályozó Reklámtestület főtitkáraként – fájó szívvel állapít meg. Kutatások igazolják, hogy a vásárlók korábbi tapasztalatuk, és – főleg a fiataloknál – a kortársak, a szűk baráti kör véleményéhez igazodva döntenek. A hazai reklámetikai kódex egyébként tiltja, hogy a hirdetések aláaknázzák az egészséges életmód fontosságát. „Nem lehet olyan filmet bemutatni, amelyben valamit úgy próbálnak kelendővé tenni, hogy tespednek a fotelben, s az asztalon nagy halom kibontott csoki látszik” – magyarázza a TÉT elnöke, ám aláhúzza: létezik egyéni felelősség is. Álláspontja szerint nem az a gond, hogy sokat eszünk, hanem az, hogy keveset mozgunk.

PROFITÉRDEKEK. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány Kuratóriumának elnöke, Nagy András ugyanakkor határozottan állítja: a legdöntőbb mégis az ipar hozzáállása. Ilyeténképpen üdvözlendő, hogy az ipar késznek mutatkozik változtatni. Az EU törökországi tanácskozásán 146 vállalkozás, köztük számos multinacionális cég vállalta, hogy beszünteti a gyermekek egészségére káros termékek reklámozását, s feltünteti a csomagoláson az élelmiszerek elhízással kapcsolatos hatásait. Sőt, olyan ígéretek is elhangzottak, hogy megváltoztatják egyes termékeik összetételét. Ehhez képest az Európai Parlament nemrég elutasította azt a kezdeményezést, hogy az EU országaiban ne lehessen a gyerekek által preferált időben, este hat és kilenc között az európai tápanyagnormáknak nem megfelelő élelmiszereket reklámozni. A Figyelő megkeresésére Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke arról számolt be, hogy idehaza már ez évtől változik az áruk megjelölése. Azt tervezik, hogy a jelenleginél részletesebb és könnyebben áttekinthető információkat nyújtanak az élelmiszerek összetételéről. Napirenden van a választék további fejlesztése, főképpen a zsiradék- és sószegény, a hozzáadott cukrot nem tartalmazó, vagy a megnövelt rosttartalmú élelmiszerek forgalomba hozatala. Ezeknél a receptúra-módosításoknál a legnagyobb gondot nem az ár okozza majd, sokkal inkább az, miként tudják a fogyasztókkal az új ízvilágot elfogadtatni.

Civil szervezetek, köztük a TÉT Platform közben arra készül, hogy társadalmi hirdetésekkel mozgósítsa a közvéleményt. „Olyan típusú általános reklám, mint a Táplálkozz egészségesen!, vagy Mozogj többet!, semmit sem ér” – mondja Fazekas Ildikó. Ehelyett inkább konkrét felhívásokat fogalmaznak meg: például irodaépületekben való lifthasználat helyett a gyaloglást népszerűsítik, illetve könnyen végrehajtható mozgássorokat ismertetnek, hogy a munkavállalók akár munkaidőben is tornásszanak 5-10 percet.