Munkaerő-piaci dilemmák

Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról szóló, a túlképzés fikcióját cáfoló cikkhez (Téveszmék és álterápiák - Figyelő, 2007/2. szám) szeretnék hozzátenni egy gondolatot. Ma a munkáltatókat az jellemzi, hogy a náluk jelentkezők szakképesítéséről fogalmuk sincs.

A munkáltatók zöme és fogadott munkaerő-közvetítők belterjes, kizárólagos tudásalapra helyezkedve ítélkeznek a felől, hogy ki felel meg nekik, illetve ki nem. Ezt több ízben tapasztaltam a saját bőrömön Kanadában és Magyarországon egyaránt. Pedig a szaktudásom és tapasztalatom világszerte keresett, de mivel az elmúlt években csiki-csuki módon változtatatták a szakmai képzések tartalmát és neveit, így azokat a munkáltatók nem képesek felismerni és azonosítani sem.
SÁMSON JÓZSEF BOLDIZSÁR


Ugyanehhez a cikkhez érkezett hozzászólás a Figyelőnetre (www.fn.hu/hetilap): Azt írják, hogy a „túlképzés” ellen bevetett állami intézkedések azért hibásak, mert nem vezetnek a munkaerőpiac elvárásainak hosszú távon is megfelelő oktatáshoz. Ehelyett akadályozzák az alapkészségek elsajátítását, és korlátozzák azokat, akik várhatóan a legjobb döntéseket hoznák. Teljesen igaz! Azt is jó lenne megemlíteni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia félrevezeti az embereket a magyar tudomány nagyszerűségéről szóló propagandájával. A magyar egyetemi oktatók 20 százaléka jöjjön haza külföldről, a hallgatók 20 százaléka pedig menjen külföldre tanulni!
LÁZÁR GYÖRGY
Debrecen




Ugyanebben a cikkünkben, sajnálatos elírás folytán, az egyik grafikon hibás jelmagyarázattal jelent meg. A helyes grafikont itt közöljük; a hibáért szerzőink és olvasóink elnézését kérjük. A Szerk.


Lombikgondok
A lombikkezelés finanszírozásáról szóló cikkünkhöz (Lombikkarcsúsítás – Figyelő 2007/3. szám) lapunk weboldalára számos hozzászólás érkezett; az alábbiakban ezekből válogatunk:

„Sajnálattal olvasom a lombiktámogatás tervezett csökkenését. Számomra ugyanis jelenleg a lombik-beavatkozásból a drága és a még drágább változat létezik. Úgy látom, hogy a lombik már manapság is a jómódúak lehetősége. Aki a minimálbért kapja, annak esélye sincs rá, hogy kifizesse a több százezer forintos gyógyszereket. Itt a megoldás a teljes támogatás lenne. Sokszor külföldi példákról beszélnek a sajtóban, hogy egyes országokban még ennél is kevesebb a támogatás. Igen, ez létezik, csak éppen az átlagbér is jóval magasabb a költségekhez képest. Franciaországból írok, és itt négy kezelés teljesen ingyenes, beleértve az orvosi beavatkozást és a gyógyszereket is.”
ALICE, Franciaország

„31 éves vagyok, és hét éve járom a kálváriámat. A pcos.hu honlapjának és lelkes önkénteseinek köszönhetően lassan fél éve kapom a megfelelő kezelést, a megfelelő orvosnál. Meddőségi központban kezdtem, ahol – javukra legyen mondva – két év orvostól orvosig szaladgálás után megállapították a diagnózisomat: PCOS. De innentől egyből inszeminációt végeztek volna, illetve, ha sikertelen, akkor jöhet lombik. Nem mentem bele, de csak azért, mert nem tudtam kifizetni. Előzetes próbaképpen megkaptam a szokásos hormonprotokollt, és elsőre sikerült a gyermekvállalás, viszont elvesztettem a babákat. Utólagos internetes tájékozódás során tudtam meg, mekkora veszélynek voltam kitéve, akár méhen kívüli terhesség is lehetett volna a dologból, amit nem közöltek velem, hozzáteszem, más egyéb kockázati tényezőt sem. Sajnálatosnak tartom, hogy nem támogatják a meddőségi szakemberek az olyan betegségek teljes skálájú kivizsgálását, mint a PCOS, mert bizony sok sorstársam többéves sikertelen lombikozás után lelkileg kiégve, üres zsebbel, elcsigázottan áll, és nem érti, neki miért nem sikerül.”
SYBILLO

„32 éves vagyok, és több mint 2 éve próbálkozunk sikertelenül, hogy babánk lehessen. Már 2000-ben diagnosztizálták nálam a PCOS-t, mégis hormonkezeléseket kaptam, amitől súlyos szövődmények keletkeztek, pedig egy egyszerű gyógyszeres kezeléssel a problémámat megoldhatták volna az orvosok. Most végre egy lelkiismeretes endokrinológusnak köszönhetően 14 napja megkaptam a megfelelő gyógyszert, és így talán van remény arra, hogy a sokévi hiábavaló próbálkozásunknak, mely lelkileg is teljesen összetöri az embert, sikere legyen. A PCOS megállapításához nem kell más, mint ultrahang, és különböző vérvételből nyerhető laborértékek. Miért lenne hosszadalmas ennek a megállapítása? A gyógyszer, amivel pedig kezelni lehet, olcsóbb, mint amit eddig hormonkészítményekre költöttem.”
BRUMMADZAG, Pécs