Mire a fecskék ideérnek – az egyik bennfentes erre a kora tavaszi határidőre becsüli, hogy a Co-op Hungary Zrt. és a Reál Hungária Élelmiszer Zrt. vezetése két és fél éves előkészítés után végre megköti a stratégiai együttműködési megállapodást. A csak évek múlva várható összeolvadást megelőző kooperációs paktum így is korszakos jelentőségű a hazai kiskereskedelemben. A súlyos viták és nagy kompromisszumok árán, szinte teljes titoktartás közepette megszülető friggyel kettőre csökkenhet az élbolyba tartozó, nagy hazai láncok száma, ám ezen belül a Coop-Real páros jócskán elhúzhat a CBA mellett.
„Két hónapja hallunk a tárgyalásokról, ám e hír csaknem közömbösen érint, hiszen a CBA a saját útját járja” – kommentálja a hírt Viszokay Árpád, a CBA Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. „Sok lehetőséget rejt, de még nem tudhatjuk, mi sül ki belőle” – teszi hozzá. A kooperáció a kezdeti szakaszban csupán attól, hogy a két lánc összeáll a beszállítókkal kötendő jobb áregyezség reményében, még nem nyújt automatikusan jobb kondíciókat. A versenyelőnyt hozó nagy kedvezményekhez ennél több kell: partnerség, hosszú távú együttműködés. „A Coop és a Reál önmagában is heterogén lánc, ezek összekovácsolása embert próbáló feladat lesz” – véli a szakember, rámutatva, mennyire eltérő a két társaság tulajdonosi köre, bolthálózata.
Fotó: Lakos Gábor
TŰZ ÉS VÍZ. A két szögesen eltérő társaság, a szövetkezeti alapokon álló, megfontolt Coop (magát a márkanevet kötőjel nélkül használják), illetve a fürge Reál más-más vezetői személyiségeket „termelt ki” magából. A legnagyobb hazai bolthálózatot működtető Co-op Hungary vezérigazgatója, Bartus Pál inkább visszahúzódó típus, kevés közszereplést vállal, s az operatív ügyeket intéző Murányi László általános vezérigazgató-helyettes is halk szavú, kompromisszum-kész szakember. Ez utóbbira azért is szükség van, mert nyilván nem könnyű naponta megtalálni a közös hangot a Coop eredeti tulajdonosi körét alkotó fogyasztási szövetkezeti elnökökkel. A nagy Áfész-testület árnyékában a szövetkezetek, illetve a franchise rendszerben az önálló vállalkozások kezében lévő csaknem 5 ezer Coop-bolt egyetlen, ütőképes láncba való összehangolása nagyobb feladat volt, mint új áruházhálózatot építeni.
A mindig derűs, nyúlánk Murányi Lászlónak pont az ellentéte a sokszor komor, szigorú, „rambós” és „self-made-man” jelzőkkel illetett Kujbus Tibor, a Reál cégvezetője. Közöttük talán az egyetlen hasonlóság, hogy néhány napja még mindketten tagadták a két cég bimbózó kooperációját. A Reál harcossága már létrejöttének körülményeiből is fakad: a kereskedők egy része viharos gyorsasággal kivált a CBA-ból, hogy 2001-től Reál néven önálló kereskedelmi láncot alakítsanak. A csoport piaci előmenetelében ez a fiatalos hév mindmáig jó szolgálatokat tett. Kujbus Tibor – apja nyíradonyi boltjából is hozott szakértelmével – tényleg csodát művelt a nehezen indult Reállal. A lánc a 600 Reál Élelmiszer áruházzal és az 1700 kisebb ReálPont bolttal elért 281,6 milliárd forintos árbevételével a Mai Piac szaklap toplistáján 2005-ben már az 5. lett. Jellemző a reálos temperamentumra, hogy a Cooppal folytatott egyezkedés is állítólag azért tartott több mint két és fél évig, mert az egyik tag – a CBA-ból kivált Arzenál – nehezen állt kötélnek.
Mégsem meglepő a Coop-Reál frigy, főként az után, hogy a szintén a TOP 10-be tartozó Honiker tagjainak többsége – Honi-Coopként – másfél éve átpártolt a Coophoz. A magyar láncok között a koncentráció elkerülhetetlen, különösen a diszkontkorszak fenyegetése idején. Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen piackutató cég igazgatója is a bolthálózat és a forgalom további koncentrálódását jelzi előre. Ugyanakkor várható volt, hogy a Coop nem a fő riválisának számító CBA-val lép kooperációra, amely céggel a Reál-alapítók pedig alighanem már csak dacból sem fognának össze.
JÓ PARTI. A vidéki kis településeken verhetetlen, de a fővárosban is jó pozíciót magáénak tudó, olajozott logisztikával, külföldi szövetségesekkel is rendelkező Coop csinos hozományú „menyasszony” a Reál számára. Ugyanakkor a mintegy 400 milliárd forintos árbevételű Coop is tanulhat a szintén országos hálózattal büszkélkedő Reáltól, amely öt év alatt megháromszorozta az árbevételét és négyszeresére növelte üzletei számát.
Persze ellentétek is akadnak. A Reál modern vállalati rendszere például nehezen illeszthető a – helyi, megyei, országos áfész hierarchiából álló – fogyasztási szövetkezet kevésbé rugalmas tulajdonosi döntéshozatali rendszeréhez. Bár információnk szerint még évek telhetnek el, amíg közös név alatt valóban összeolvadhat a két lánc (az arányok miatt inkább a Reál integrálódik majd a Coop hálózatba), ütközések máris várhatók. Helyben ezután is élet-halál harcot vívnak majd a Coop és a Reál boltosai. Az összefogás célja, hogy egy megerősödött, ütőképes, a mainál lényegesen több nyereséget termelő hálózat alakuljon ki 2008-ra, amikor az első negyedében beindul Magyarországon is az Aldi diszkontlánc.