Meg tudná nézni, hogy mikor megy ma este vonat Nagykanizsára? – kérdezte az egyik magyar utas a budapesti gépre várakozó társát a párizsi reptéren, amikor meglátta, hogy a notebookján internetezik. Éppen az egyik vezető hardvergyártó cég hazai leányvállalatának első emberét szólította meg, akit az eset megerősített abban, hogy Magyarországon látványosan nő az informatikai mobilitás iránti igény.
FELFUTÁS. A cégvezető készülékében persze volt adatkártya, és mobiltelefonos roamingon keresztül tudta megnézni a vasúti menetrendet. Ez egyelőre sokak szerint drága mulatság, a notebookba csúsztatott SIM kártyák száma mégis dinamikusan növekszik. A keresletet a mobilcégek azzal is gerjesztik, hogy maguk is árulni kezdtek notebookokat. A komplett mobilinternetes-notebookos csomag népszerű, a T-Mobile például a múlt év végéig közel 7 ezret adott el ilyenből. Más szóval körülbelül minden tizedik Fujitsu Siemens notebookot a mobilszolgáltató értékesítette Magyarországon, pedig csak a nyáron kezdte az akciót. A Dell és az IBM/Lenovo termékeivel kereskedő Pannon, illetve a HP notebookokat kínáló Vodafone üzleti titokként kezeli, hogy hány darab hordozható számítógépet tudott eladni. A T-Mobile egyébként nem klasszikus kereskedőként lépett be az ügyletbe. Nem áruhiteles konstrukciót alkalmazó viszonteladó, hanem megvásárolja a notebookokat, és részletre adja el a megszerzett új ügyfeleknek. Vagyis ugyanazt a modellt követi, amely már bejött a támogatott árú mobiltelefonoknál. A mobilcégeknek van tapasztalata abban, hogy egy 150 ezer forintos készüléket hogyan kell szolgáltatásokkal és hűségnyilatkozattal megspékelve részletekben értékesíteni.
A piac a mobilos akcióktól eltekintve is gyors ütemben bővül. Lapzártánkkor még nem álltak rendelkezésre éves adatok, de a korábbi évek trendje alapján szinte biztosra vehető, hogy 2006-ban 200 ezernél több notebook talált gazdára. „Darabszámot tekintve a tavalyi negyedik negyedévben az éves összesített forgalom mintegy 50 százalékát értékesítettük” – avat be a számokba Poros Gábor, a Fujitsu Siemens Computers Kft. ügyvezető igazgatója. A notebook tehát egyértelműen slágercikk volt a karácsonyi bevásárlásban, és ezt még erősítette, hogy a Sulinet Expressz program keretében is utoljára lehetett élni az adókedvezménnyel. A tavaly összesen (asztali számítógépekkel együtt) 26,2 milliárd forintos forgalmat elérő Sulinet megszűnése egyébként éves szinten várhatóan nem akasztja meg a notebook-piac felfutását. Csupán arra lehet számítani, hogy sokan előrehozták a vásárlásaikat, így az idei első negyedév még viszonylag gyengébb lesz.
Ami a múlt évet illeti, 2006 első kilenc hónapjában a Fujitsu Siemens Computers mintegy 30 ezer notebookot adott el, és így 23 százalékos részesedéssel vezeti a piacot. Egy évvel korábban, 2005-ben még az Acer termékei voltak a legkeresettebbek, a cégnek 20 százalékos részesedése volt Magyarországon. Bár a rangsor egy-egy negyedév alatt borulhat, a jelenlegi trendek alapján a HP pozíciói némileg romlottak, a Toshiba pedig alacsony bázisról indulva nagy növekedést produkált. A hordozható gépek aránya az összes eladott számítógépen belül 2004-ben még csak 26 százalék volt, 2005-re viszont 37 százalékra emelkedett, tavaly pedig a szakmai becslések szerint már 40 százalék fölé került. Volt olyan időszak, amikor több notebookot adtak el, mint asztali számítógépet – erre korábban Magyarországon még nem akadt példa. A hardvergyártók bevétele viszont korántsem emelkedik olyan mértékben, mint az eladási mutatók, mivel a notebookok ára folyamatosan csökken. „Ökölszabály, hogy a bevételek csak fele akkora mértékben növekednek, mint a darabszámok” – mondja Poros Gábor.
REJTÉLY SZOCIOLÓGUSOKNAK. A notebook-felfutás hátterében alapvetően két tényező állhat. Egyrészt néhány tízezer forintra csökkent az asztali számítógépek és a hordozható eszközök közötti árkülönbség, a notebookok ára olyan mértékben esett, hogy a kereskedők egy része a karácsonyi rohamban már 100 ezer forint alá tudta leküzdeni a legolcsóbb gépek nettó árát, az ötjegyű számok pedig jó vevőcsalogatónak bizonyultak. Másrészt a mobilitás iránti igény ugrásszerűen emelkedik, jó témát adva a szociológusoknak, hiszen a magyar családok pénzügyi helyzete ezt nem feltétlenül indokolja. „Míg 2005-ben csak néhány száz PDA-t (kéziszámítógépet) adtunk el, tavaly már több mint 7 ezret” – említ egy érdekes adalékot Poros Gábor. Ráadásul a cégek is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mobil megoldásokra, előfordul, hogy asztali gépekben már nem is gondolkodnak a fejlesztéseiknél.