Részhajrá

Böngészgetve a kormány 2007-es reformprogramjának tervezetét, nehéz eldöntetni, hogy mi illik rá: a „sok kicsi sokra megy”, a „fontolva haladás”, a „sokat markol, de keveset fog” vagy „a nesze semmi, fogd meg jól”? A legjelentősebb tervezett átalakítások nagy részében mindenesetre eddig még a koncepció kidolgozása sem készült el. A Figyelő által megismert kormány-előterjesztés megfogalmazása szerint „problémafeltáró koncepciók” és „koncepcionális előmunkák” jelzik e téren a hiányosságokat.

Tavasszal ennek ellenére előterjesztés-dömping várható a közigazgatásban. A még nem végleges kormány-előterjesztés szerint a kabinet az idén az államháztartás szinte összes nagy rendszeréhez hozzányúlna.

A nyugdíjrendszer tavalyi kifoltozása után immár aligha elodázható, hogy az állam hosszabb távon is végiggondolja a kérdést. A fenntartható nyugdíjrendszerre vonatkozó törvénycsomag két elemből állna: az egyik a 2008-tól 2030-ig terjedő, a másik az ezt követő időszakra fókuszálna. Az első időszakban az első és a második pillért érintő úgynevezett parametrikus intézkedéseket hoznának. Ezek alapvetően a rendszer jellemzőit érintik, így a járulékokat, a korhatárt és az indexálást. A második, 2030 utáni időszak koncepciója foglalkozik majd az úgynevezett paradigmatikus, vagyis a nyugdíjrendszer szerkezetét, logikáját érintő kérdésekkel. Az első elképzeléscsomagról a jelenlegi tervek szerint a nyár elején dönt a kormány, s az őszi időszakban öntene törvényi formát, majd ezt követően a jövő év január elejétől lépne hatályba.

A rövid távon várható intézkedések között kell említeni, hogy a lapunk által megismert reformmenetrend szerint még az idei tavaszi időszakban megnyirbálná a kormány a szolgálati nyugdíjak „indokolatlannak” tartott kedvezményeit.

A lapunk megjelenése idején a tárcaközi egyeztetésen épp’ csak túljutott reformmenetrend alapján könnyen elképzelhetőnek tűnik, hogy a kormány elkötelezi magát a több-biztosítós modell bevezetése mellett az egészségügyben. Ennek legfontosabb eleme lesz, hogy a szolgáltatókat – így például a kórházakat – „gazdaságitársaság-szerű” intézményekké alakítják át, s ily módon lehetővé válik a külső források bevonása e szolgáltatók működésébe. Szintén tavasszal várható az egészségügyi ellátások – járóbeteg-, a sürgősségi és a szakellátás, a háziorvosi szolgáltatás – kistérségi szintű „racionalizálása” és átalakítása.

A szintén nagy pénzfaló rokkantnyugdíj-rendszer átalakítására vonatkozó elképzelések részletes kidolgozása ugyancsak tavasszal kezdődik meg, s így a jövő év elejétől új ellátási és kategóriarendszerrel, valamint külön rokkantsági-rehabilitációs társadalombiztosítási ág kialakításával startolhat egy új szisztéma. Mindez amúgy beleilleszkedik a „tb újraépítése” névre keresztelt intézkedéscsomagba. Ennek keretében minden egyes tb-ágnál tisztázzák, hogy milyen ellátás jár állampolgári jogon, rászorulóként és biztosítottként.

A tb-rendszer mellett várhatóan az adórendszer is jelentősen változik jövőre. Az ingatlanadó bevezetése már régóta napirenden van, május táján erről valószínűleg kormánydöntés is születik. Az adórendszer változtatásainak egyik nagy kérdése – összefüggésben a települési önkormányzatok finanszírozásának átalakításával – az iparűzési adó jövőjének meghatározása. Erről várhatóan szintén tavasszal dönt a kormány. Az ingatlanadó bevezetése egyben a településeknél „helyben maradó” szja-hányad lefaragásának lehetőségét is felveti, s összességében az szja-kulcsok számottevő csökkentésének irányába mutat. A jövedelem alapú adóztatásról – szja – tehát a vagyon típusú – ingatlan – adóztatás felé tolódna el így a magyar adórendszer.

Az adórendszer változása nem kerülheti meg az önkormányzati rendszer finanszírozásának problémáját. Az erre vonatkozó kormányzati elképzelések még májusban elkészülhetnek. A települési önkormányzatok többségét a Fidesz ellenőrzi, így érthető, hogy a kabinet változtatási szándéka inkább a feles, s nem az ellenzékkel megegyezést feltételező kétharmados törvények mentén halad. Így feles törvénnyel szabályoznák újra – a nyár elején – a kistérségi együttműködést. Erősen kétséges kimenetelű, s a belpolitika további viharait vetíti előre, ha a kormány az önkormányzatok ellenében vagy a velük folytatott, esetleg nem eredményes egyeztetést követően akarna gazdálkodásuk alapjait érintő új intézkedéseket a nyakukba varrni.

A kabinet azonban a jelek szerint nem tett le végleg arról, hogy megegyezésre jusson az ellenzékkel az önkormányzatokkal kapcsolatban, így továbbra is napirenden van egy átfogó önkormányzati és választási reform is. Ebben a kormányoldal koncepciója szerint kötelezővé tennék a kistérségi társulások létrehozását, s megszüntetnék a megyei önkormányzatokat, valamint az adórendszer reformjával párhuzamosan átalakítanák az önkormányzatok finanszírozását.

TOVÁBBI PRIVATIZÁCIÓK. Régóta húzódó téma az állami vagyonkezelés átalakítása és ezzel párhuzamosan a még eladható nagy állami vállalatok privatizációja. A kabinet az idén tavaszra tervezi a nagyobb egyedi privatizációs ügyletekre – például a Magyar Villamos Művek eladására – vonatkozó koncepció kidolgozását. Az állami vagyonnal sáfárkodni hivatott új szervezet a tervek szerint már az idén ősszel feláll.

Átfogó változtatások várhatók a közlekedés állami támogatásában is. Így a kedvezményrendszer valószínűleg szociális alapúvá módosul a jelenlegi, az életkort – nyugdíjasok, tanulók – alapul vevő szisztéma helyett. Eldöntöttnek tűnik immár a MÁV átalakítása is; a vasúti mamuton belül leválik a személyszállítási üzletág, s a teherfuvarozással foglalkozó MÁV Cargo privatizációja is esedékes lesz.

Az államreform bizottság javaslatai között szerepel az útdíjak kiterjesztése is, így a tervek szerint a D4-es kategóriájú gépjárműveknek 2007-től, a D3-as és a D2-es kategóriájú teherautóknak pedig 2008-tól a matricás rendszer keretében kell majd fizetni a főutak használatáért is.