Ezért is meglepő amerikai és német kutatók most publikált eredménye, miszerint ez a könnyen azonosítható szag (vagyis a szaglási érzetet kiváltó vegyületegyüttes) egyáltalán nem is tartalmaz fémet. Az eredmények szerint a fémes illat valójában az emberi bőr által termelt szerves anyagok és a fém reakciójából származó illó vegyületekből ered; ez a felfedezés pedig új, akár a gyógyászatban is alkalmazható módszerek fejlesztéséhez vezethet.
A fémek illatáért felelős molekulákat egészen mostanáig nem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak. A Virginia Tech Institute vegyészei azonban rendkívül érzékeny műszereikkel most meghatározták ezeket a vegyületeket. Mivel pedig azok meglepetésre fémet nem tartalmaznak, a kutatók úgy gondolták, eredetük nem lehet más, mint maga a fémmel érintkező emberi test. A későbbi tesztek bebizonyították, hogy így is van; ezzel egy új vegyületcsaládot azonosítottak, amelyek tagjairól ráadásul kiderült, hogy már rendkívül alacsony koncentrációban is intenzív érzetet váltanak ki. További kutatások felfedték, hogy ez azért lehet, mert a vér is tartalmaz fémet – vasat -, aminek gyors azonosítása (a sebesülések észlelése, a megsebzett préda felderítése) evolúciós előnyökkel jár. A kutatók szerint tehát a vér szaga is inkább a vas és a bőr által kiválasztott anyagok reakciójának eredménye.
Ennek alapján a tudósok úgy gondolják, hogy megfelelő műszerekkel „szagolva” a vért, akár bizonyos betegségek is felderíthetők. Sőt, kiderült: a vezetékes víz fémes illata is a benne lévő szerves anyagoktól ered – az új mesterséges „orrokkal” így az ivóvíz minőségére is következtethetnek.