Összességében nem cincálták szét a képviselők a kormány költségvetési törvényjavaslatát, ám meglepetések ezúttal is adódhatnak. A jövő évi büdzsét az államadósságot vásárló befektetők óvatos optimizmussal fogadják, de alapvetően a „hiszem, ha látom” hozzáállás érvényesül. Ez nem is csoda: az éppen regnáló kormányok annyi éven keresztül rázták át a piacokat az államháztartási hiány különböző manipulációs technikáival, hogy a befektetők immár bizonyítékokra, és nem ígéretekre vágynak.
Rajz: RedDot, Corbis
A már megszavazott – és a lapzártánk után sorra került – módosítások mindenesetre nem akkora mértékűek, hogy veszélybe sodornák azt a bizalmat, amelyet a forint- és a kötvénypiac a jövő évi költségvetésbe helyezett. Pontosabban ebből a szempontból nem is annyira maga a büdzsé a lényeges, hanem az, hogy összhangban legyen az Európai Unió által elfogadott konvergenciaprogrammal. Márpedig a befektetők szerint ez megvalósult. Optimizmus tehát van, de a költségvetési kiigazításra a valódi bizonyítékot majd csak jövőre szolgáltatja a törvény végrehajtása. „Még mindig homály fedi a költségvetést” – fogalmaz óvatosan Török Zoltán, a Raiffeissen Bank vezető közgazdásza, hozzátéve: mindent összevetve azért plusz-mínusz fél százalékos sávval tarthatónak látja a jövő évi büdzsét.
MÓDOSÍTÓK. A főösszegek múlt heti megszavazása érdemben nem módosította a kormány elképzeléseit, hiszen nőtt ugyan a központi költségvetés hiánya 3,5 milliárd forinttal, viszont a tb alapok jövő évi egyenlegéből lecsíptek 3,4 milliárdot. A legfontosabb mutatók már nem változhatnak, ezt követően csak átcsoportosításokra van lehetőség.
Váratlan kiadások
A kiadási oldalon a nyugdíjak szállhatnak el. A nyugdíjasokra számolt infláció már novemberben is jóval a teljes infláció felett alakult, s félő, hogy jövőre folytatódik az irányzat. A megugró ráta a nyugdíjak inflációhoz kötöttsége miatt váratlan kiadásokkal szembesítheti a kormányt. Vojnits Tamás, az OTP Bank igazgatója szerint probléma lehet a gyógyszerkasszával is. Igaz, hogy annak elszaladása elleni fékként beépítették a rendszerbe a gyártók befizetéseit, de ez még nincs kipróbálva a gyakorlatban, így a közgazdász szerint érhetik a kormányt meglepetések e téren. Vojnits problémásnak látja továbbá a közszféra bér- és működési kiadásait is; véleménye szerint nem igazán látszik, hogy mi a garancia ezek féken tartására.
A büdzséhez nagyjából 450 módosító indítványt nyújtottak be, ebből végül 140-et támogatott a kormány. A módosítók közül több olyan is volt, ahol nem érvényesült a politikai ellenségeskedés, és egyetértés alakult ki az egyébként szembenálló frakciók képviselői között. Ilyen kiállást lehetett például látni a Magyar Vöröskereszt esetében, amelynek költségvetési támogatását a honatyák az eredetileg betervezett duplájára, 243 millió forintra emelték.
A „hoci-nesze” legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) lett, amely végül a reméltnél csaknem 3,5 milliárddal kevesebb elosztható apanázshoz jut. Az Egészségügyi Minisztérium megúszta bő 900 milliós kurtítással. Jól járt viszont az oktatási tárca – csaknem plusz egymilliárddal -, és még a Miniszterelnöki Hivatal is lecsípett magának egy többlet félmilliárdocskát. A tárcák közötti presztízsharc része lehet az a 100 millió forint, amelyet a GKM-től vettek el és a Miniszterelnöki Hivatalhoz csoportosítanak át audiovizuális eszközök vásárlására.
A változatlan költségvetési keretek azonban korántsem jelentik azt, hogy ne lenne terepe a felfokozott lobbitevékenységnek a Parlament folyosóin és termeiben. Így például a költségvetési bizottság támogatja, hogy a 44-es út békéscsabai elkerülő szakaszára 500 millió forintot vegyenek el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felhalmozási kiadásaiból, s hiába nem ért egyet ezzel a kormány képviselője, könnyen lehet, hogy a végszavazáson törvénnyé válik a javaslat. Úgy tűnik, Békéscsaba mellett Várpalota és környéke is sikeresen képviseli érdekeit a törvényhozásban. A december 21-ére (lapzártánk utánra) tervezett végszavazáskor valószínűleg csont nélkül megy át – a kormány támogatásával – az a javaslat, amely a Várpalotai Régió (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés és Balatonalmádi) számára jövőre 123 millió forint kölcsöntartozást enged el; ez pontosan a fele a régió környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulása jövőre esedékes hiteltartozásának. Az érdekesebb, s a kormányoldal bizottsági egyetértése alapján valószínűleg elfogadandó javaslatok közé tartozik például az, hogy a Mafilm Zrt., valamint a Magyar Filmlaboratórium üzletrészét térítés nélkül adja át a kormány a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére.
Egy törvényjavaslatot soha nem lehet eleget csiszolni, főleg, ha annyi ága-boga van, mint a költségvetésnek. A kormány vélhetően elfeledkezett arról, hogy az intézmények negyedéves elszámolásának nagy darálójába bekerültek olyan szabályozó, illetve egy-egy ágazatot felügyelő szervezetek is, amelyeknek a bevételei nem, vagy csak nehezen tervezhetőek, s kiadásaiknak illene függetlennek maradniuk az állami fűnyírótól. Ide tartozik többek között a Magyar Energia Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Közbeszerzések Tanácsa. Ezekre – egy módosító javaslat értelmében – mégsem vonatkozna az amúgy a büdzsé végrehajtását célzó szabály, hogy negyedévente, az irányszámok teljesítésének függvényében engedélyezhetnek további kiadásokat az érintett szervezeteket felügyelő miniszterek.
ÁSZ-KRITIKÁK. Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a költségvetést illető kritikáival hozható kapcsolatba a módosító indítványok egy másik csoportja. Erre jó példa az a javaslat, amely szerint a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. együttesen csak 5 milliárd forinttal adósodhat el, a közlekedési és a pénzügyminiszter hozzájárulásával. Ezenfelül adósságvállalás esetén már a kormányt illeti a végső szó joga. Az ÁSZ korábban erős bírálatokat fogalmazott meg az autópálya-építés finanszírozásával kapcsolatban.
A számvevőszék évek óta kritizálja a kormányt, hogy az a költségvetési törvényben módosít más, a büdzsé teljesüléséhez szükségesnek vélt törvényeket. Ezzel a finoman szólva sem a jogalkotási transzparencia és kiszámíthatóság irányába mutató gyakorlattal az idén szakított a koalíció, ugyanis külön, a „költségvetést megalapozó törvénycsomag” hangzatos elnevezéssel ellátott irományt nyújtott be a törvényhozásnak. Ebben egyebek mellett ismét lehetővé válik a munkáltatói adómegállapítás – már az idei adóévre is -, amit az adminisztrációs terhek újabb növekedése miatt a vállalatok és vállalkozások pénzügyi osztályai nyilván kitörő örömmel fogadnak majd. A törvénycsomagban a koalíciós pártok megszüntették a házipénztárak kedvezményes (10 százalékos) osztalékadóval való lemerítésének lehetőségét. Ez ugyan önmagában aligha segíti ki a költségvetést, viszont szurkapiszkának jó, miután az Alkotmánybíróság elmeszelte házipénztáradót.
BEVÉTELI NYOMÁS. Egyébiránt jövőre a kormány a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt helyez a régi alapelvre: nem elég adótörvényeket hozni, az adókat be is kell hajtani. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) így valóságos feladat-dömpinggel szembesülhet. A pénzügyminiszter 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot rendelt el, s a hivatal feladata lesz a gázár-támogatások jogosultságának vizsgálata is. „Ezt családi alapon kell ellenőrizni, márpedig az APEH-nél érnek össze ily módon az állampolgárok jövedelmi adatai” – mondta lapunknak Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke. Az adóhivatal dolga lesz jövőre – igaz, csak áprilistól – beszedni a szállodáktól és éttermektől a 3 ezer forintos televízió-díjat, s ezen túl adóellenőrökkel kell majd azoknak is szembesülniük, akiknek építkezését az első fokú önkormányzati hatóság jogellenesnek ítélte, s megbírságolta. A növekvő feladatok erősebb ösztönzéssel is társulnak. Az APEH revizorai jövőre összesen 13,8 milliárd forint extra pénzre kacsingathatnak, amennyiben – akár csupán 1 százalékkal – túlteljesülnek a költségvetésbe betervezett áfa-, szja-, valamint tb- és illetékbefizetések. A prémiumok részletes kifizetési feltételeit és a negyedévekre lebontott bevételi terveket a pénzügyminiszter határozza majd meg. A miniszter engedélyezheti azt is, hogy a negyedéves célokon felül befolyt összegek legfeljebb 20 százalékát az APEH dologi és működési kiadásokra költse.
A bevételi ösztönzésben nem marad le a vám- és pénzügyőrség sem. Ha a vámosok és a fináncok hozzák az előirányzatokat – reszkessenek a csempészek és a zugpálinkafőzők! -, akkor 5,2 milliárd forint prémiumot dobhat szét köztük a pénzügyminiszter. A megerősített ellenőrzésbe a munkaügyi ellenőrök is beszállnak, a bevételi előirányzatok túlteljesítése esetén 333,33 millió forint lehet a prémium. Elemzők szerint mindennek ellenére jövőre is gond lehet az áfával és a minimálbér kétszerese után fizetendő tb-járulékkal. Az áfabefizetéseket bizonytalanná teheti, ha jövőre a várt 2 százaléknál is nagyobb mértékben csökken a lakossági fogyasztás.
Török Zoltán. Plusz-mínusz fél százalékos sávval tarthatónak gondolja a jövõ évi büdzsét.
Fotó: Szigeti Tamás
Magas kockázat
Óvatosságra utal a magyar államadósságot vásárló befektetők részéről az, hogy továbbra is igen magas a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium. A jegybank többek között ezért is kénytelen magas reálkamat szintet fenntartani. A kockázati prémiumok – ezen keresztül az államkötvények hozama, és így a költségvetés kamatkiadásai – akkor csökkenhetnek komolyabb mértékben, ha a befektetők már tényadatokkal is alá tudják támasztani optimizmusukat a jövő évi költségvetést illetően. A piac egyelőre nem árazta be teljesen a költségvetés tarthatóságát. A jelenlegi helyzet (vagyis, hogy vannak egyensúlyjavító intézkedések, s várhatóan nem romlik tovább az államháztartás pozíciója) Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint már megjelent a kötvényhozamokban. A befektetők az első félévben várhatóan óvatosak maradnak, s így akkor sem valószínű érdemi hozamcsökkenés, ha a költségvetés hozza a várt időarányos eredményt. Ebben az időszakban a piac valószínűleg inkább a globális helyzetet figyeli majd, így például az amerikai kamatszint várható csökkenését. A második félévben azonban elképzelhető, hogy csökkenhet Magyarország kockázati megítélése, persze csak akkor, ha a költségvetési adatok erre lehetőséget adnak.