Többismeretlenes egyenleg

Nem lepődnék meg, ha a budai villákat hirtelen magányos nyugdíjasok népesítenék be, legalábbis papíron – utal az új gázár-támogatási rendszer egyik közismerten gyenge pontjára egy iparági vezető. Szerinte érdemes lesz megvizsgálni, hogy az amúgy nem igazán mobil magyar lakosság körében milyen belső népvándorlás bontakozik ki a minél nagyobb állami támogatás érdekében. A szkeptikus véleményeket hosszan lehetne sorolni. Szakértők szerint egyszerűen nem volt jó megoldása annak a házi feladatnak, amit a szociális tárca kapott a kormánytól; az új rendszer ezer sebből vérzik, a nagycsaládosok éppúgy támadják, mint az adatvédelmi biztos.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az egész konstrukciót aggályosnak tartja. Fotó: Illyés Tibor, MTI

TÚLKÖLTEKEZÉS. Kétségtelen tény, hogy a lakossági gázárak támogatására a költségvetés erőn felül költ már évek óta. Ugyanakkor az is világos, hogy a piaci gázárak fájdalommentes, fokozatos bevezetéséről már lekésett a kormány. Ráadásul a tömbtarifás rendszerben aki többet fogyaszt, az többet is kap. A Figyelő által korábban megszólaltatott szakértők úgy vélték, rászorultsági alapon a magyar háztartásoknak legfeljebb 20 százaléka esetében indokolt az állami támogatás; ez éves szinten 60-70 milliárd forintból megoldható. Az idén még 190 milliárd volt erre a célra, jövőre 112 milliárdot szán a lakossági gázfogyasztók szubvencionálására az állam, vagyis majdnem kétszer annyit, amennyi a piaci elemzők szerint feltétlenül szükséges volna. „Politikailag persze érthető a folytatódó túlköltekezés” – kommentálja a számokat az egyik vidéki gázszolgáltató kereskedelmi vezetője. Kollégáihoz hasonlóan neve elhallgatását kéri; a cégek nem szeretnének a kormánnyal konfrontálódni, és nyilván a fogyasztóik körében sem volna túlságosan népszerű nyíltan képviselni, hogy szerintük a jelenleginél sokkal több családnak kellene megfizetni a földgáz tényleges árát.

Az új rendszernek azonban csak az egyik, és talán nem is a legnagyobb hibája az, hogy a szükségesnél többe kerül. Már a rendelet hivatalos szövegének megjelenése előtt egy sor kiskaput sikerült feltárni: ezek egyike az eddig elhanyagolt, magányos családtagokkal történő hirtelen összeköltözés, vagy épp a névleges házasságfelbontás, amely egyes országrészeken már el is kezdődött. „Nem abból indulunk ki, hogy az emberek csalni fognak, ez egy bizalmi elven működő rendszer” – mondja minderre Schrancz Edit, a szociális tárca szóvivője. A hivatalnál úgy vélik, a magasabb jövedelmű családok nem fogják megkockáztatni a lebukást néhány ezer forintért. Tudni érdemes azonban, hogy az illegális áram- és földgázlopás a szolgáltatók tapasztalatai szerint elsősorban ebben a körben jellemző, hiszen lopni energiát is nagyban érdemes igazán. De pedagógusok is tucatnyi példát tudnak mondani olyan jómódú házaspárokra, akiknek a gyereke – hogy, hogy nem – az igazolt jövedelmek alapján ingyenes tankönyvre jogosult.

A jogosultságok ellenőrzése az adóhatóság feladata lesz. Ehhez képest a hivatalnál a Figyelő érdeklődésére november utolsó hetében még nem tudtak érdemben nyilatkozni ez ügyben, miután ők sem kaptak pontos és részletes útmutatást az újabb feladatról. Ismert, hogy az adóhivatal számos új ellenőrzési feladatot kapott a megszorításokkal összefüggésben, az azonban kétséges, lesz-e mindezekre elegendő energiája, embere, technikája.

Az sem mellékes, hogy az adatvédelmi biztossal sem egyeztették az új támogatási rendszert. Péterfalvi Attila szerint ez azért is hiba volt, mert szerinte „adatvédelmileg az egész konstrukció aggályos”. A kérelemhez az adószám mellett a családban élők jövedelmi adatait is meg kell majd adni, amelyek első körben az államkincstárhoz kerülnek, de onnan például az egymérős társasházak közös képviselői is megkaphatják azokat. Péterfalvi nyilatkozatai szerint az rendben van, hogy egy támogatáshoz személyes adatokat kérjen be az állam, jelen esetben azonban ezek kezelése elfogadhatatlan. Az sem teljesen egyértelmű, hogy mit jelent pontosan az adóhivatal „bevonása”. A biztos kifogásolhatónak tartja, hogy a támogatási rendeletből nem derül ki, meddig őrzik majd a szóban forgó személyes adatokat és milyen egyéb célra lehet azokat felhasználni.

TANÁCSTALAN SZOLGÁLTATÓK. Mindezek mellett a fogyasztók szempontjából mégis az lehet a leginkább nyugtalanító, hogy a gázszolgáltatókkal sem konzultált időben a szociális tárca. Igaz, a Figyelő információi szerint az érintett cégek jó előre jelezték, hogy informatikai és számviteli rendszereiket nem tudják egyik napról a másikra átállítani, ezért szükségesnek tartják az egyeztetést. Egyelőre egyetlen szolgáltatónál sem tudják, hogy az arra jogosult fogyasztók miként jutnak majd hozzá a támogatáshoz, és a társaságok hogyan fogják a szubvenciót elszámolni. Erre vonatkozóan lapzártánkig sem a szociális, sem a gazdasági tárcától nem kaptak útmutatást.