Ötdimenziós ötlet

Kissé szkeptikusan tekint az ötletemberekre Bojár Gábor, a hazai szoftverfejlesztő sikervállalat, a Graphisoft elnöke, annak ellenére, hogy lassan 25 éve ő maga is egy jó ötletre alapozva, minimális tőkével, egy padlásszobában kezdett cégépítésbe. „Sok briliáns feltaláló jön hozzám zseniális ötletének megvalósításához tanácsot kérni. Viszont amikor megkérdezem tőlük, miért tudnák ezt az ötletet jobban megvalósítani, mint más, tízből kilenc azzal válaszol: mert én találtam ki először. Ez nagyon rossz válasz” – szögezi le Bojár. Úgy látja, náluk sem a nagy ötlet volt a siker kulcsa, hanem az a hatalmas munka és ezernyi apró invenció, ami a megvalósításhoz vezetett, és amit már messze nem olyan könnyű lemásolni.

Bojár Gábor, a Graphisoft elnökeFotó: Lakos Gábor

Az első feladat annak felmérése, valóban kell-e a piacnak az újítás. Ám ha van is kereslet a termékre, a siker akkor sem garantált. Az ötlet ugyanis másnak is az eszébe juthat, vagy azt az esetleg nagyságrendekkel tőkeerősebb versenytársak könnyedén le is másolhatják. A kérdés az, milyen valódi – és nem utolsósorban: éveken át megtartható – versenyelőnnyel bír az ötletet piacosító cég. Ez a dilemma először teoretikusnak hat, ám valójában korántsem az, amit a Graphisoft esete is bizonyít. Mi több, igen aktuális is, hiszen a cég körül felvásárlási találgatások keringenek (Figyelő, 2006/46. szám), amelyek alapja ez esetben is egy új ötlet és annak megvalósítása.

ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT. A társaság vezetése nem cáfolja sem az állítólagos átvilágítás tényét, sem azt, hogy valamilyen szinten folynak tárgyalások lehetséges partnerekkel. A tőzsdei jelenlét miatt azonban semmilyen információ nem szivároghat ki a zárt ajtók mögötti egyeztetésekről. Bennfentesek szerint elsődlegesen felvásárlásról vagy egyesülésről lehet szó, ám egy új partnerség vagy közös cégalapítás is elképzelhető. A potenciális befektető pedig az egyik jelentős lengyel informatikai cég, vagy a katonai repülőgépeiről ismert francia Dassault holding egyik leányvállalata, a háromdimenziós tervezőszoftverekre specializálódott Dassault Systèmes lehet. (A francia és a magyar társaság között van némi kapcsolat, hiszen hosszú évek óta a Graphisoft igazgatóságának tagja Victor Leventhal, a Dassault Systèmes ügyvezető alelnöke.)

Ezeket az értesüléseket Bojár Gábor nem kommentálja. Akárki is érdeklődik azonban a társaság iránt, mindenképpen adódik a kérdés, miért van szüksége egy 20 millió eurós (több mint 5 milliárd forintnyi) készpénzállománnyal rendelkező, egyre növekvő profitot termelő cégnek tőkére. Az elemzők a tavalyi 2,3 millió euró után az idén már több mint kétszer ekkora, jövőre pedig 7,5 millió eurónyi adózás előtti nyereséget várnak (lásd a grafikont). Ráadásul a Graphisoft – amely immár az ország határain kívül, Erdélyben és Indiában is foglalkoztat szoftvertervezőket – az utóbbi pár negyedévben remek eladási adatokat közölt, így a partnerkeresés, vagy éppen egy jelentős tőkebevonás az első pillantásra nem tűnik indokoltnak.

ÚJABB LÁB. „A legvalószínűbb válasz szerint több lábon kellene végre állnia a cégnek, ám az újabb láb növesztéséhez a Graphisoft tőkeereje sem elegendő” – állítja Gyurcsik Attila, a ConCorde Értékpapír Rt. elemzője. Tény, hogy Bojár lassan egy évtizede dolgozik a profilbővítésen. A szoftverüzlet nyereségét hosszú évek óta ingatlanfejlesztésekben kamatoztatja, ami jól kiszámítható üzlet, de nem növeli nagyságrendekkel a cégértéket. Márpedig a tőzsdei jelenlét éppen ezt követelné meg. „Az 1998-as parkettre lépéssel arra tettünk ígéretet a befektetőknek, hogy a Graphisoft profitja nem a nyugalmas évi tíz százalék körül növekszik, hanem kockázatokat vállalva ugyan, de mérete megsokszorozódhat néhány év alatt” – mondja Bojár Gábor.

Illusztráció: Soproni Béla

Az egytermékes cég stratégiai pozíciójának javítására hivatott kísérletek az elmúlt években – finoman szólva – nem vezettek eredményre. A Graphisoft létesítménygazdálkodási (Facility Management – FM) szoftveréről maga Bojár is elismeri: fejlesztését és a piacra vitelét hiba volt erőltetni. „Azt gondoltam, az ArchiCAD háromdimenziós modelljeit az épületüzemeltetők jól hasznosíthatják majd, ám pár év alatt világossá vált, hogy legtöbbjük számára a hagyományos kétdimenziós alaprajz is elegendő.” Ez a stratégiai tévedés mintegy 10 millió eurót, azaz több mint 2,5 milliárd forintot emésztett fel. De jó pár évvel korábban nem hozott igazi sikert az épületgépészeti tervezőprogram vagy a GDL katalógusok ötlete sem (az utóbbi megoldást az internetes építőanyag-áruházak számára dolgozták ki).

Legújabban az építészeti kivitelezők felé szeretnének nyitni: 2003 óta fejlesztik a cégen belül forradalminak titulált „Virtual Construction” alkalmazást (lásd külön), amely már az új amerikai vezérigazgató, Dominic Gallello nevéhez fűződik. Bojár Gábor ugyanis képes volt arra, amire a legtöbb saját céget építő tulajdonos-menedzser nem: felismerte, hogy húsz évvel a kezdetek után, az immár 300 fősre duzzadt vállalatának másfajta vezetőre van szüksége. Ezért a napi operatív munkára az Egyesült Államokból Magyarországra csábította – 600 ezer Graphisoft-részvényre szóló opcióval – a korábban a Macromedia, az Autodesk és az Intergraph cégek különböző vezetői pozícióit is megjárt profi iparági menedzsert (Figyelő, 2003/41. szám). Igaz, az aktív stratégiaalkotásból alkata révén Bojár aligha tud igazán lemondani. „Ez a cég az életem” – említi rendszeresen, ha a Graphisoftról kérdezik. Így aztán úgy szállt ki, hogy közben bent is maradt. Az elnök tavaly tavasszal könyvet írt Graphi-sztori – Egy magyar mini-multi története címmel, a nyüzsgés utáni vágyát pedig más tevékenységekkel elégíti ki, így a CEU-n és a Corvinus Egyetemen oktat, továbbá számos konferencián tart előadást. Egyik fontos missziójának a hazai vállalati, vállalkozási és menedzsmentkultúra fejlesztését tartja.

Mindazonáltal egyelőre a Virtual Construction is inkább csak viszi a pénzt. A ConCorde elemzője, Gyurcsik Attila becslése szerint az idén 4,8 millió, jövőre pedig 2,8 millió eurót emészt majd fel a projekt, mert a bevételeket egyelőre jócskán meghaladják a kifejlesztés és a piacra vitel költségei. Nem lehet tudni, mikortól válik nyereségessé az új szoftver. Gyurcsik legkorábban 2008 második felére, míg Daniel Lion, az Erste londoni IT szektor elemzője november végén kiadott legfrissebb elemzésében 2009-2010-re teszi ennek időpontját. Ami a Graphisoft vezetését illeti, ők egy éve még arra számítottak, hogy 2006 végére nyereségessé válik a termék, de ma már Bojár Gábor sem számít erre 2008 vége előtt.

Pedig a nagyobb kivitelezési projekteknél a Virtual Constructiont alkalmazva akár 2-3 százalékos költségmegtakarítás is elérhető – ebben a szakma valamennyi szereplője egyetért -, ami ilyen nagyságrendeknél már igencsak tetemes összeg. A szoftver lényege, hogy a háromdimenziós épületmodellbe az időtényezőt és a költségeket is integrálják, és „ötdimenziós modellé” gyúrják. Az autóiparban régóta létezik hasonló megoldás, hiszen a költségek szempontjából rendkívül fontos, hogy mikor, milyen alkatrészből mennyi legyen a gyártósorok mellett. Egy nagy épület kivitelezésénél ugyanilyen kulcskérdés lehet, hogy hová érdemes lerakodni az építőanyagokat, vagy hány emelőszerkezetre van szükség. „Lehet, hogy egy daruval olcsóbbnak tűnik a kivitelezés, de egy másodikkal annyi idő spórolható, ami bőven behozza a többletkiadást, és megnöveli a profitot” – illusztrálja az ötdimenziós modellezés lényegét Bojár Gábor, aki úgy látja, a Virtual Constructionre valóban van igény.

IDŐ VAN. Jó jel, hogy a Graphisoft alapítója mellett a szakértők is bíznak az új termék sikerében. Az Erste londoni elemzője szerint nincs nagy kockázat a bevezetésében – legalábbis addig, amíg az alaptermék, az ArchiCAD eladásai szépen alakulnak, hiszen az ott elért nyereség stabil financiális alapot biztosít a cégnek. Éppen ezért Daniel Lion úgy véli, a Graphisoftot nem sürgeti az idő: pénzügyi háttere révén a cég önállóan is belevághat a piacépítésbe. Az új szoftverrel kapcsolatban az elemző határozottan sikerre számít, már csak azért is, mert az építészeti kivitelező cégek IT-használata nagyon alacsony. Azaz ha a körükben sikerül felkelteni az érdeklődést az új, jelentős költség- és időmegtakarítással kecsegtető megoldás iránt, annak rövid időn belül hatalmas piaca lehet. Míg ugyanis a szóban forgó költségbecslések zömét ma a szakemberek papír, ceruza és asztali számológép segítségével végzik – és legföljebb abból indulnak ki, hogy a környéken korábban mennyibe került egy hasonló ingatlan felhúzása -, addig az új termékkel a költségvetés és a logisztika dinamikusan együtt tervezhető, ami sokkal olcsóbbá teszi a munkát.

Mindebből persze az is kiderülhet, hogy Bojár és cége saját kora igényei előtt jár, ahogyan az annak idején az – igazi karrierjét csak az elmúlt időszakban kezdő – ArchiCAD 3D-s tervezőszoftverrel is történt. Emiatt Gyurcsik Attila óvatosabb; úgy véli, nagyon nehéz a piacot megnyerni. Ő is a Virtual Construction előnyének tartja viszont, hogy nem csupán szoftverként, hanem szolgáltatásként is értékesíthető. Egyelőre utóbbira lehet nagyobb az esély, az alkalmazás ugyanis teljesen új szemléletmódot és készségeket kíván az épületek kivitelezőitől. Ezzel magyarázható, hogy a Graphisoft szakemberei maguk vállalják a kivitelezési modellek elkészítését. Az új szoftver és ez a hozzá kapcsolódó szolgáltatás olyan fontos a cég életében, hogy az alkalmazottaknak máris az egyharmada dolgozik a fejlesztésén és az ügyfelek kivitelezési modelljein. A terméket (amelyből eddig 240 szoftverlicencet adtak el) jelenleg félszáz kisebb-nagyobb nyugati kivitelező cég használja, s közülük kettő ma már minden új kivitelezési munkáját ezzel oldja meg. Más kérdés, hogy az eddigi vevők szinte kizárólag a fejlettebb piacokról, azaz az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Skandináviából érkeztek.

A legfőbb hazai és európai konkurens, a német tervezőszoftver-gyártó Nemetschek magyarországi leánycégének ügyvezetője, Eleméry Gábor ugyanakkor úgy látja, a Graphisoft megoldása közel sem egyedülálló a piacon. „Design to cost” néven például ők is kínálnak hasonlót. Az ügyvezető is megerősíti, hogy az effajta szoftverek eladása nem könnyű, inkább szolgáltatásként érdemes ajánlani. Halmozottan igaz ez a kontinentális európai országokra, ahol Eleméry szerint még hosszú éveket kell várni az áttörésre.

Mi több, a nagyobb építőipari kivitelezők jó része akár ellenérdekelt is lehet az átlátható költségstruktúra meghonosításában. Elegendő csak a sztrádaépítések körüli (itthon a Gazdasági Versenyhivatal rekordbírságát kiváltó, de másutt is gyakori), politikai felhangú botrányokra gondolni, amelyek korrupciós pénzek vándorolását valószínűsítik.

HOGYAN TOVÁBB? „Partnerre inkább technológiai oldalról lehet szüksége a szoftvercégnek” – véli a fentiek alapján Daniel Lion. Ezzel szemben Bojár Gábor éppen azt tartja fontosnak, hogy az új termék piaci sikeréhez a vártnál jóval hosszabb időre (és sokkal nagyobb tőkére) lesz szükség, és az a nagy kérdés számára, meddig tart a részvényesek türelme. Egyelőre látszólag nincs oka aggódni, a cég részvényárfolyama ugyanis lapzártánk idejére 2200 forint fölé emelkedett. E fejlemény mögött azonban a piaci szereplők olyan spekulatív vásárlásokat gyanítanak, amelyek megbízói egy magas áron zajló felvásárlási, egyesülési vagy tőkeemeléses tranzakciót valószínűsítenek. Az ellenséges felvásárlás mindenesetre teljességgel kizárható, hiszen Bojár és a 10 fős alapítói kör 53 százalékos részesedést birtokol a cégben, így ők megkerülhetetlenek.

Bojár mindenesetre hangsúlyozza: csak olyan konstrukciót támogat, amellyel a cég hosszú távú jövőjét biztosítva látja. Ez el is várható egy olyan embertől, aki a saját bevallása szerint is határtalanul becsvágyó – mint könyvében írja, szüleitől örökölte, hogy bármi legyen is a szakmája, abban a legjobbnak kell lennie. A konkurenciától pedig nem tart. Szavai szerint a Nemetschek és a szintén rivális amerikai Timberline hasonló termékei nincsenek olyan mértékben integrálva a tervezőszoftverrel és a logisztikával, mint a Graphisofté. Az integrált megoldás azért különösen fontos, hogy egy-egy módosítás az egész rendszeren végigfuthasson, ha esetleg menet közben kell változtatni a terveken. Márpedig a tervek menet közben változni szoktak – akárcsak a Graphisoftnál.