Speciális feladatra vett fel a holland hírközlési hatóság öt informatikust: „spam nyomozókat” alkalmaznak, hogy a kéretlen elektronikus levelek mennyiségét országszerte csökkentsék. Természetesen a nagy levelezőrendszereket működtető társaságok (jellemzően az internetszolgáltatók) régóta bevetnek hasonló szakembereket, ám arra kevés példa akad, amikor egy állami hivatal a spamellenes törvények biztosította jogkörrel élve „központi nyomozóhatóságként” lép fel. Az öt specialistát „csupán” 150 millió forint értékű hardverrel és szoftverrel kellett „felfegyverezni”, hogy látványos eredményt érjenek el: a Hollandiából származó spamforgalom 85 százalékkal csökkent. Nehéz lenne kimutatni, hogy az ország gazdasága mennyit profitált ebből a lépésből, de a befektetés szinte bizonyosan busásan megtérült.
Fotó: Tóth Róbert
MÉRHETETLENÜL SOK. A holland példát a napokban Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiáért felelős biztosa hozta fel, a tagországok hasonló lépéseit sürgetve. A másik uniós éltanuló egyébként Finnország, ahol a központi spamszűrés hatására 80-ról 30 százalékra szorították vissza a kéretlen levelek arányát. „Jövőre újra megvizsgálom a helyzetet, hogy kiderüljön, szükség van-e további hivatalos intézkedésekre” – mondta Reding. A biztos már több esetben is bizonyította, hogy nem ijed meg a saját árnyékától, ha a brüsszeli elképzelések keresztülviteléről van szó (elég csak a roaming-díjak letöréséért indított hadjáratra gondolni), ezért a figyelmeztetést a tagországoknak érdemes komolyan venniük.
A spam károkozó hatását rendkívül nehéz mérni. Ennek fő oka, hogy lehetetlen a levélszemetet pontosan definiálni, ezért már a mennyiségre vonatkozó becslések is nagy eltérést mutatnak. Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec és a MessageLabs mértékadónak tartott adatai szerint a világméretű levéláradatban a spam aránya jelenleg 54 és 85 százalék közé tehető. A filter:max Kft. stratégiai igazgatója, Nemes Dániel a hazai e-mailforgalom 40 százalékára teszi a kéretlen levelek arányát, amelyeknek 10-20 százaléka származik magyar küldőktől. A levelező szerverek (nagyteljesítményű számítógépek) üzemeltetői általában a spam jelentős részét már azelőtt kiiktatják, mielőtt azok a szűrő szoftverhez érkeznének. Ezeket is figyelembe véve az arány valószínűleg még rosszabb lehet; egy lapunknak nyilatkozó kisebb internetszolgáltató vezetője például úgy becsülte, hogy a cégén keresztül áramló levélforgalomnak csupán 10 százaléka jut el az előfizetők postaládájába. Természetesen ennek egy bizonyos része is spam, amelyet még a szűrő sem észlelt.
A levélforgalom döntő része tehát szemét, ám ennek kezelése ugyanakkora feladat, mint az értékes leveleké. A spamforgalom erősen hullámzik, karácsony előtt például csúcsot ér el, és egy-egy támadásnál a szerverek kapacitását úgy lefoglalja, hogy a rendes levelezés is lelassul. Ezért egyre nagyobb gépek beállítására van szükség. „Ha a küldött levelek 40 százaléka spam, és 5 százaléka vírus, akkor kétszer nagyobb kapacitású levelezőszerverre van szükség, mintha egy spam és vírusmentes világban élnénk” – számol Nemes Dániel. Ez kiegészül még a háttértár és a biztonsági mentések pótlólagos igényével. „Ha nem lenne spam, a 10 éve vett szerverünk ma is ki tudná szolgálni a normális levélforgalmat, hiszen az ügyfelek és az általuk küldött levelek száma korántsem emelkedett a szeméthez hasonló mértékben” – mondja az említett kis szolgáltató vezetője. Az ország legnagyobb levelező szerverét üzemeltető T-Online körülbelül 3 millió postafiókot tart fenn. „Évente már tízmillió forintos nagyságrendben kell csak a spam miatt fejlesztésre költenünk” – mondja Tüdős András informatikai igazgató. Ez a T-Online összesített fejlesztési büdzséjéhez képest is „jelentős” összeg (a konkrét adatokat üzleti titokként kezelik).
KÁROKOZÁS. A szerverüzemeltetők növekvő kiadásainak döntő része a kárenyhítésére szakosodott hardver- és szoftvergyártók bevételeként csapódik le, így e szegmens szépen fejlődik. Manapság egy cégnek havonta 800-2000 forintot kell spamszűrésre költenie alkalmazottanként, ha nem akarja, hogy a levelesládáit elöntse a szemét. Abból viszont senki sem profitál, hogy a küzdelem ellenére a postafiókokban továbbra is egyre több spam köt ki. Nemes Dániel becslése szerint egy magyar alkalmazott – attól függően, hogy milyen cégnél dolgozik és mennyire gyakorlott – naponta 10 perc és 1 óra közötti időt fordít a munkaidejéből a levélszemét azonosítására és törlésére. Miután nálunk a számítógéppel dolgozók a GDP viszonylag magas arányát termelik ki, illetve a fizetésük is magasabb az átlagnál, a spam költsége és a kieső munkaidő miatti kár akár a GDP 2-3 százalékára is rúghat.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy időnként – akár a felhasználó, akár a szűrő szoftver „hibájából” – fontos levelek kötnek ki a levélszemét mappájába. Akár fontos üzleti ajánlatok is törlődhetnek így, és nagyon nehéz felmérni, hogy ebből mekkora kár származik. Szintén előfordul – s ebből is származhat veszteség -, hogy neves cégek sem számolnak a spamszűrő speciális tulajdonságaival, és nem megfelelő hírleveleket készítenek. Miután ezeket nagy mennyiségben küldik ki ugyanarról a címről, ami a spam egyik jellegzetessége is, jó néhányuk eleve fennakad a rostán.