Határeset

Két és fél évvel a bővítés után kezd ismét csatlakozási lázban égni az Európai Unió tíz új tagállama. Brüsszelben hetek óta valóságos számháború dúl a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet kapunyitásának időpontjáról. Ez a vita a tizek – köztük Magyarország – számára korántsem csupán a határok végleges lebontása miatt fontos, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. Közép- és Kelet-Európa országainak uniós tagsága ugyanis csak akkor válik teljessé, ha polgáraik minden szempontból azonos jogokat élveznek majd a régi tagállamokban élőkkel, márpedig a személyek szabad mozgása (a szabad munkavállalást is beleértve) egyike a tagság legkézzelfoghatóbb előnyeinek.

Svájci plakát. Nem mindenki sürgetné a bõvítést. Fotó: Jean Pierre Clatot, AFP

KOMPUTERPROBLÉMÁK. Egészen ez év őszéig úgy nézett ki, hogy a schengeni csatlakozás régóta várt napja 2007 októberében fog beköszönteni. A 25 uniós ország vezetői korábban ezt a napot tűzték ki, mint a régi és az új tagállamok közötti határellenőrzés felszámolásának céldátumát. Az Európai Bizottság azonban néhány hónapja jelezte: a határidő biztosan nem lesz tartható, késik ugyanis a Schengeni Információs Rendszer új generációjának, azaz az SIS-2-nek a kifejlesztése. A szóban forgó rendszer egy, a jelenleginél is sokkal nagyobb teljesítményű számítógépes adatbázis lesz, amelyre a tagállamokban körözés alatt álló valamennyi személy és tárgy adatai felkerülnek. A Strasbourgban működő adatbázis segítségével az unió külső határain szolgálatot teljesítő határőrök és vámosok egyetlen gombnyomással, néhány másodperc leforgása alatt meggyőződhetnek arról, hogy az EU területére belépni készülő személyek (és behozni kívánt tárgyak) nem jelentenek-e biztonsági kockázatot a schengeni térség tagjai számára. Ha ugyanis valaki egyszer belép a szinte az unió egészét lefedő „Schengen-ország” területére, attól kezdve minden akadály nélkül szabadon mozoghat. A SIS megbízható működése ezért a belső határellenőrzés megszüntetésének az előfeltétele. Igen ám, csakhogy a régi rendszernek már az eddigi 15 ország (Nagy-Britannia és Írország nem része az együttműködésnek, Norvégia és Izland viszont igen) is túlzottan nagy megterhelést jelentett, ezért az unió néhány éve egy, az új tagok befogadására is alkalmas, minden eddiginél nagyobb kapacitású számítógépes adatbázis létrehozására adott megrendelést. Az SIS-2 szakértők szerint abban különbözik majd elődjétől, hogy már biometrikus adatok – azaz elektronikus csipre felvitt digitális fotók és ujjlenyomatok – tárolására is képes lesz, és eltűnt kiskorúaknak, lopott autóknak, valamint fegyvereknek az eddiginél könnyebb azonosítására is lehetőséget nyújt majd. Brüsszel szerint azonban a rendszer felállítása és beüzemelése technikai okok miatt legkevesebb egy évet késni fog, mi több, az Európai Bizottság illetékesei már azt sem zárják ki, hogy a csúszás akár két évvel is kitolhatja a schengeni csatlakozást az eredeti időponthoz képest.

Miközben a változásoktól és ezzel együtt biztonságuk csökkenésétől tartó egyes régi tagországok egyáltalán nem bánnák a késedelmet, az újak érthetően minden követ megmozgatnak az eredeti határidő betartása érdekében. Ellenkező esetben – figyelmeztetnek – csalódott polgáraik körében „példátlan hitelvesztésre” számíthat az Európai Unió. Szerencsére azonban nem minden régi tagország lát előnyt a nyitás elodázásában. Portugália például azt a mentőötletet dobta be, hogy folytassák az SIS-2 előkészítését, ám ezzel párhuzamosan tegyék némi fejlesztéssel már a jelenlegi rendszert alkalmassá a tíz új uniós tag – valamint a szintén a Schengen-övezetbe iparkodó Svájc – befogadására. Egy, a tagállamok szakértőiből álló munkacsoport azóta jogi, pénzügyi és technikai szempontból egyaránt kivitelezhetőnek találta a tervet, amely kedden (lapzártánk után) került az uniós belügyminiszterek elé jóváhagyásra. Tény, egyes tagállamok, köztük mindenekelőtt Hollandia és Luxemburg az utolsó pillanatig a kételyeiket hangoztatták. Főleg amiatt aggódtak, hogy a régi szisztéma nem lesz elég biztonságos és az alternatív terv végrehajtása tovább lassíthatja a „bombabiztos” SIS-2 elkészültét. Úgy tűnik azonban, végül őket is meggyőzte az az érv, hogy az új schengeni információs rendszer üzembe helyezése a régi továbbfejlesztése és életben tartása nélkül is éppen eléggé kitolódik majd.

CSATLAKOZÁS MIKULÁSRA? Amennyiben megvalósul a „portugál kompromisszum”, a magyaroknak szerencsés esetben jövőre a Mikulás hozná a „puttonyában” a schengeni csatlakozást, igaz, valóban reálisnak a 2008. januári időpont tűnik. Viszonylag hosszú időbe telik ugyanis az új számítógépek beszerzésére kiírandó tender lebonyolítása és ezt követően a rendszer beüzemelése. Az alternatív terv kivitelezésének többletköltségeit összesen 3,5 millió euróra becsülik, amit az EU tíz új tagja akár a saját zsebéből is kész lenne kifizetni, hiszen csak hazánk 80 millió eurót takaríthat meg azon, ha nem kell további két évvel meghosszabbítania az uniós belső határok ellenőrzését. Ám egy sor régebbi tagállam is sok pénzt spórolhat a határőrizeten, mindenekelőtt az a Németország, amelynek a schengeni övezet kibővítése után a Lengyelországgal, Csehországgal és Svájccal közös határát nem kell tovább felügyelnie. Más kérdés, hogy Berlinnek komoly fejtörést okoz, mit kezdjen a feleslegessé váló határőreivel. Hasonló problémával egyébként hazánknak is szembe kell majd néznie: a belső határokról levonuló személyi állomány egy részét a tervek szerint a külső (Ukrajnával, Szerbiával és Horvátországgal közös) határokra vezénylik át, míg mások a megerősített mélységi ellenőrzésben vesznek majd részt, vagy beolvadnak a rendőrség állományába.

Ami egyébként a schengeni övezet régi tagjainak a biztonságát illeti, azt minden jel szerint Magyarországtól kell a legkevésbé félteniük. Egy, a tíz új tagállam schengeni csatlakozásra való felkészüléséről készült friss értékelés ugyanis a magyar „jelöltről” állította ki a legjobb bizonyítványt. A dokumentum – amely ugyancsak kedden került a belügyminiszteri tanács elé – tényként rögzíti, hogy hazánk az egyetlen a schengeni tagjelöltek közül, ahol az Európai Unió szakértői nem tartanak szükségesnek további helyszíni szemléket. Uniós illetékesek az elmúlt hónapokban alaposan az új tagok körmére néztek: az ellenőrzések a szárazföldi és a vízi határok mellett a repülőterekre, a rendőrségi együttműködésre és az adatvédelemre is kiterjedtek. Hazai szakértők a magyar készenléti fokot körülbelül 90 százalékosra becsülik. A határőrség a tervek szerint jövő május-június tájékán lesz teljesen felszerelve a követelményeknek megfelelő eszközökkel – terepjárókkal, éjszakai látókészülékekkel és más berendezésekkel -, amelyek beszerzését javarészt a Schengen-alapból finanszírozzák.