Űrlift-kísérletek

Óriási költséggel, rakéták segítségével juttatnak manapság hasznos eszközöket a kozmoszba az űrkutatók, pedig egyes elméletek szerint a világűr kötött pályán, úgynevezett űrlift segítségével is elérhető.

Az amerikai Spaceward alapítvány pályázata e technológia fejlesztését ösztönzi; a NASA támogatásával összesen 400 ezer dollárt és ötéves kutatási szerződés adnának annak a kutatócsoportnak, amely meggyőzően bizonyítja megoldás életképességét.


Az űrfelvonó lényege, hogy egy, a Földön rögzített pont és a világűrben geostacionárius pályán keringő műhold között kifeszített vezetéken húznák, vagy tolnák föl és le a hasznos terheket. És bár e megoldás megvalósíthatóságát még nem sikerült bizonyítani, léteznek fejlesztések, amelyek idővel hozzájárulhatnak az elképzelés megvalósításához. A Spaceward az idén már másodszor szervezte meg az ilyen úttörő technológiák versenyét, amelyet két kategóriában hirdetettek meg. Először is olyan eszközt kell építeni, amely másodpercenként legalább egy métert haladva külső energiaforrás – napenergia, elektromágneses, esetleg lézeres energiaátvitel – segítségével mászik fel egy 50 méteres tesztkábelen; másodsorban olyan tartós anyagot keresnek, amely még a világűr és a Föld között kifeszítve sem szakad el. Az Új-Mexikóban megrendezett versenyen azonban az idén sem sikerült kiosztani a díjakat. A ráirányított tükrök által sugárzott hővel meghajtott Kansas City Space Pirates nevű társaság liftje, ha csupán 7 másodperccel is, de az előírtnál lassabban teljesítette a kötélmászást; olyan kábelt pedig, amelynek 2 méteres darabja nem éri el a 2 grammot, mégis másfélszer annyi tömeget bír el, mint a tavalyi rekorder, mostanra nem sikerült kifejleszteni. A verseny mindenesetre folytatódik; a következő futamra 2007 őszén kerül sor.