A gyapotgazdálkodás melléktermékeként azonban világszerte évente 44 millió tonna mag is keletkezik. Mivel pedig a gyapot magjában értékes fehérjék és olajok vannak, abból takarmányt is készítenek. Ember számára azonban a gyapotmag fogyasztása nem ajánlott: a táplálószövet ugyanis mérgező vegyületet is tartalmaz, a gosszipol nevű anyagot, amely csökkenti a vér káliumszintjét, ezáltal fáradságérzetet vált ki, sőt, nagy koncentrációban bénulást is okozhat. A Texas A&M University genetikusai azonban most gosszipolmentes magot termelő gyapotot állítottak elő: ezzel, amennyiben felváltanák vele a hagyományos fajtákat, évente akár 500 millió ember élelmezését oldhatnák meg.
A gosszipol a gyökeret kivéve a gyapotnövény minden szervében előfordul, szerepe valószínűleg az, hogy elriassza az elsősorban ízeltlábú kártevőket. Ily módon a nemesítők eddig nem kísérleteztek gosszipolmentes fajták előállításával, hiszen a vegyület hiányában romlana a növény ellenálló képessége. A texasi kutatóknak viszont most sikerült szövetspecifikusan, csak a magból száműzniük a nemkívánatos vegyületet. Ezt speciális eljárással érték el, amely alaposan eltér a génmódosított gyapot előállításához használt, már hagyományosnak tekinthető génbeültetésektől; a módszer során ugyanis nem idegen géneket illesztettek a növény sejtjeibe, hanem inkább hatástalanították az egyik, a gosszipol szintézisében szerepet játszó DNS-szakaszt.
Az új fajta még inkább kifizetődővé tehetné a gyapot termesztését, hiszen mostantól az ember számára is feldolgozható fehérje- és olajforrásként is számításba jöhet. A kutatók ezért a nemzedékről nemzedékre öröklődő gosszipol-mentesség kialakításán dolgoznak. Eddig három generáción át sikerült megőrizniük a kedvező tulajdonságot; céljuk, hogy az tartósan rögzüljön. Ahhoz, hogy a fajtát kereskedelmi forgalomba hozzák, becsléseik szerint még legalább egy évtizedre lesz szükség.