Összevontatottan

Többmenetes csatát követően visszavonulót volt kénytelen fújni a Draskovics Tibor vezette Államreform Bizottság, illetve közvetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP-frakció múlt heti ülésén. Látszólag apró költségvetési tételen különbözött össze a kormányfő és a képviselőcsoport: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alá tartozó kistérségi megbízottak tervezett szélnek eresztése miatt, ami 600 millió forint megtakarítást hozott volna a központi költségvetésnek. A szaktárca vezetője azonban kiállt a hálózat mellett, s hasonlóképpen foglaltak állást a szocialista honatyák is. Mivel a kormányfő nem akart szembemenni párttársaival, marad a 175 kistérségi megbízott. A kérdésben ellentétesen érvelt Gyurcsány Ferenc és Lamperth Mónika, s kettejük közül az utóbbi álláspontja győzedelmeskedett. MSZP-s forrásaink szerint azonban ennek még lehet következménye: elképzelhető, hogy Lamperth januárban – nyilván nem csak emiatt – távozni kényszerül a kormányból.

Gyurcsány Ferenc és Lamperth Mónika. Különválnak? Fotó: MTI

SZEMÉLYCSERÉK. Ám nem csupán róla van szó. Értesülésünk szerint az év elején átalakulhat a kabinet, nagyjából a Magyar Nemzeti Bank új elnökének kinevezésével egy időben. Pénzügyi politikai vezetői körökben átrendeződés mehet végbe, ugyanis meg kell találni Járai Zsigmond utódját. Kormánypárti forrásaink nem zárták ki a személycserét a Pénzügyminisztérium vezetésében sem. Az is majdnem biztosra vehető, hogy valamennyi tárcánál olyan szakmai felső vezetőt neveznek ki, akik a júniusban megszüntetett közigazgatási államtitkári funkciót látnák el, s ezzel gördülékenyebbé tennék a törvényelőkészítés szakmai munkáját. Ekkorra várható Bajnai Gordon pozíciójának megerősítése is: az uniós pénzek feletti parlamenti felügyelet biztosítása érdekében tárca nélküli miniszterré neveznék ki.

Az egyértelműbb felelősségi rendszer felgyorsíthatja az államigazgatási reformot, amely igencsak vontatottan halad. Egy júniusi kormánydöntés értelmében a legtöbb megyei államigazgatási és területi minisztériumi szervezetnek januártól már összevontan, regionális szinten kellene működnie. Ehhez képest csak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) igazgatóságai és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hivatalai fogják az új struktúrában végezni a munkájukat a jövő év kezdetétől. A többi megyei igazgatási szervezet (köztük a nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztárak, a földhivatalok, s a megyei közigazgatási hivatalok) 2007-ben fokozatosan térnek át a regionális szintű működésre – tudtuk meg kormányzati forrásból.

Egyelőre nincsenek adatok arról sem, mennyi megtakarítással, vagy éppenséggel mennyi költséggel jár az átszervezés. A szaktárcák munkáját segítő kiszolgáló intézményrendszer kialakítása – így a Kormányzati Személyügyi Központ, az Elektronikus Közszolgáltatási Központ, és a tárcák központosított ellátását szolgáló Központi Hivatal felállítása
– Szilvásy György kancelláriaminiszter közlése szerint többmilliárd megtakarítást hoz a büdzsének. Utóbbi szervezetek sem startolnak azonban rögtön az év kezdetén. Az államigazgatási reform előkészítésének lassúságát kifogásolta egyébként az Állami Számvevőszék is a 2007-es költségvetési tervezetről szóló jelentésében: „A koncepció jelenleg kidolgozatlan, a szükséges központi intézkedések ez idáig nem történtek meg” – olvasható a kritikában.

KIÜRÍTVE. Annyi viszont már látszik, hogy a megyék kiüresített jogkörrel, s megkurtított költségvetéssel vágnak a következő évnek, szerepkörük jórészt levéltárak, színházak, múzeumok, középfokú oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásában, működtetésében merül ki. A jövő évi büdzsé összességében 12 milliárd forinttal csökkenti a megyei közgyűlések központi támogatását 2007-ben, ez az összeg a régiókhoz kerül. (A 19 megyei közgyűlés közül 17-ben a Fidesz-KDNP szövetség szerzett többséget október elsején.)

Az uniós források feletti rendelkezési jog tetemes része is a régiókhoz kerül, ami egyébként az EU elvárása is. Márpedig ezek 2007 és 2013 között összesen mintegy 1500 milliárd forint regionális támogatás felhasználásáról dönthetnek (az idén még csupán 70,45 milliárd forintról van szó). A regionális fejlesztési tanácsokban pedig 1999 óta – az Orbán-kormány idején született törvénymódosításnak köszönhetően – a kormánydelegáltak vannak többségben az adott térség önkormányzati és területi szervezeteinek vezetőivel szemben. Hiába veszítette el tehát az MSZP-SZDSZ koalíció az őszi helyhatósági választásokat, a pénzosztás vidéki centrumaiban továbbra is döntéshozói pozícióban maradt.

Az összevonások másik, elvben már működő szintje a Gyurcsány-kormány által preferált kistérségi, mikrotérségi összefogás. Ha a statisztikából indulunk ki (a 168 kistérségből csupán egyben nem jött létre a többcélú tömörülés), úgy sikertörténetnek minősíthető, hogy megalakultak ezek a társulások, amelyek valójában a kétharmados támogatás hiányában elmaradó reformot helyettesítik. Ám sok helyütt csak látszólagos az együttműködés, csupán a plusz normatíva lehívása érdekében szövetkeznek az érintettek – tudtuk meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ). Trükköznek: úgy tesznek, mintha társulnának, közben pedig minden marad a régiben, s az addigi intézmények elavultan, kis hatékonysággal, alacsony színvonalon működnek tovább.

„A kisebb falvak főleg azért ódzkodnak a társulásoktól, mert a nagyobb lobbierővel rendelkezők elnyomhatják őket. Ezért inkább a szomszédos települések összefogását, a mikrotérségeket indokolt erősíteni” – vonja le a tapasztalatokat az eddigiekből Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Szerinte a regionalizáció is azért halad vontatottan, mert a megyék és megyei jogú váro-
sok ugyanilyen logika alapján tartanak attól, hogy az új feladatmegosztás nyertesei a régióközpontok lesznek, míg a többi társuló településre és területi egységre a másodhegedűsi szerep vár. Bizonyos igazgatási feladatok (így az adó- és az illetékhivatal vagy a rendőrség) összevonását szakmailag sem támogatják az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek, mert szerintük éppen az az uniós elv sérül, hogy az ellátásokat minél közelebb vigyék a lakossághoz. A Kormányszóvivői Iroda álláspontja szerint viszont csak a döntési szintek kerülnek a régiókhoz; helyi szinteken ügyfélszolgálati irodákat tartanak majd fenn, ahol az állampolgárok benyújthatják kérelmeiket. „Az ügy utazik tehát, és az is csak elektronikusan, nem pedig az ügyfél!” – hangzik az érv.