A mérnök és a piacnyitó

Lement a vércukorszintem – említi mellékesen nyugdíjazásának első, klinikailag is igazolható következményét Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. volt vezérigazgatója, aki nem hagyta el véglegesen a fedélzetet, tanácsadóként segíti utóda, Vinkovits András munkáját. Irodája november elsejétől közvetlenül a folyosóról nyílik, az amúgy mindig nyüzsgő titkárság szomszédságában. A hazai villamosenergia-rendszer működőképességéért való felelősséggel együtt a várbeli székházból látható budai panorámát is hátrahagyta, most a levéltár gótikus épületére néz az ablaka. „Amúgy is háttal ültem a kilátásnak” – érzékelteti, hogy ennek számára nincs jelentősége.

KELLEMES MEGLEPETÉS. A vezérváltás cseppet sem érte váratlanul a szakmát, Tombor Antal már tavasszal jelezte, hogy az év végéig szeretné átadni helyét valaki másnak. Amennyire a 66 éves vezér visszavonulása nem volt meglepő, annyira váratlanul érte a piacot az utód személye. A döntést azonban kifejezetten jónak tartják szakmai körökben. Vinkovits András, aki az Accenture tanácsadó cégtől érkezett a Mavir élére, nem ismeretlen az árampiaci szereplők számára. Sokan közgazdásznak hiszik ugyan – valószínűleg a tanácsadói múlt miatt -, pedig elődjéhez hasonlóan villamosmérnök. Igaz, ő műszer- és irányítástechnikai szakon végzett, nem erősáramon. A gazdasági tárca energetikai főosztályvezetőjeként az ezredfordulón Vinkovits irányította az áram- és földgázpiaci liberalizáció előkészítését, a szakma egy másik nagy öregjét, Ligeti Pált váltva a főosztály élén.

Akkoriban Tombor Antal a Mavir elődjének, az Országos Villamos Teherelosztónak az igazgatója, illetve a rendszerirányító megszervezéséért felelős miniszteri biztos volt. „A szabályozó hatóságok kicsit mindig a gyorsabb liberalizáció mellett vannak, számomra viszont a rendszer biztonsága volt a legfontosabb” – mondja Tombor azzal kapcsolatban, volt-e akkoriban vitájuk Vinkovits Andrással. Úgy tűnik, nincs a múltban olyan ütközés, ami megnehezítené együttműködésüket. A piacnak sem kell tartani jelentős irányváltástól, tömeges személycseréktől a rendszerirányítónál.

A Mavir a magyar árampiac egyik legfontosabb szereplője. Nemcsak azért, mert minden pillanatban biztosítania kell a rendszer egyensúlyát, működőképességét, de a szabadpiaci folyamatokért is felel. Az áramkereskedelmi szerződések legapróbb műszaki részleteit is ismeri, vagyis súlyos üzleti titkok tudója. Nem véletlen, hogy a piac a kezdetektől fogva igen érzékeny a rendszerirányítót érintő legapróbb változásokra is. Sok kérdésben nem volt és ma sincs egyetértés a külföldi befektetők, az állami energiaipari cégek és a szabályozó hatóságok között, az azonban vitán felül állt mindig is, hogy a Mavir függetlenségét minden körülmények között garantálni kell.

Annak idején sokan mégis értelmetlennek tartották leválasztani a rendszerirányítót a Magyar Villamos Művekről (MVM). Amikor 2001-ben önálló társaságként, a gazdasági tárca közvetlen felügyelete alatt létrejött a Mavir, azzal érveltek, hogy a független szervezet felállítása növeli a működés költségeit, amit végső soron az energiafogyasztóknak kell megfizetni, ráadásul bonyolulttá is teszi a rendszer működését. Kisvártatva azonban a szabadpiac megkedvelte ezt a modellt, mert a jogi önállóság biztosította a legfőbb riválistól, az állami villamos művektől való távolságot. Ezért váltott ki komoly visszhangot, sőt némi ellenállást is, amikor 2005-ben, az időközben megújított uniós energiapolitikai irányelveknek megfelelően, a kormány úgy döntött, hogy a Mavirt és a magyarországi átviteli hálózatot az MVM leányvállalataként összevonják. Ekkor a szabadpiaci szereplők úgy érezték, veszélybe kerülhet a társaság függetlensége. A jogszabályi garanciák mellett azonban erre ott volt biztosítékként Tombor Antal személye. A ma már nyugállományú vezérigazgató soha nem kerülte a konfliktusokat, se a tulajdonosokkal, se a szabályozó hatóságokkal.

Vinkovits András elődjéhez hasonlóan alapvetőnek tartja, hogy a Mavir alaptevékenységében, vagyis a piac- és rendszerirányításban garantálni kell a maximális függetlenséget a tulajdonos MVM-től. A 2007-es teljes piacnyitást követően ennek a jelentősége még inkább felértékelődik majd. Erre szerinte – személyes meggyőződésén kívül – a Magyar Energia Hivatal (MEH) szigorú felügyelete és a tulajdonos GKM kontrollja a garancia. Ezzel együtt azt kifejezetten előnyösnek tartja, hogy számos területen viszont maguk mögött tudhatják a villamos művek támogatását.

ÁRAMTŐZSDE. A Mavir régi és új vezérigazgatója egyaránt a nyitott irodát említette elsőként vezetési elveit illetően. Egyformán nyilatkoztak arról is, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága mindenek felett áll. Ennek érdekében már van is módjuk együttműködni: az új vezér az immár tanácsadó régit bízta meg az európai rendszerüzemzavar (Figyelő, 2006/45. szám) itthoni szakmai vizsgálatának irányításával.

Vinkovits András szeretné, ha a cég aktívan közreműködne a szervezett árampiac, vagyis az áramtőzsde létrehozásában. „A régióban már szinte mindenütt létezik nemzeti áramtőzsde, amelyek azonban láthatóan halódnak, ezért mindenképpen regionális szintű intézményt kellene felállítani” – mondja. Fontosnak tartja ezért folytatni azt a munkát, ami még elődje idején kezdődött egyebek mellett az osztrák áramtőzsdével és a budapesti börzével közösen. Szeretné felgyorsítani a Mavirba apportált, korábban különböző társaságoknál lévő területek integrációját célzó programot. Reményei szerint 2007 nyarára kialakul a rendszerirányító végleges működése, amelyben már nem lesznek párhuzamos kapacitások. Nem kis feladatról van szó, az új szervezetben ugyanis három korábban teljesen önálló, igaz egymással szorosan együttműködő területet kell összeolvasztani: az MVM hálózati igazgatóságát, az Országos Villamos Távvezeték Rt. üzemeltetési részlegét, valamint a rendszerirányítót.