Első klikkre

Konkurens bankok befektetési jegyeit forgalmazni ügyfélbarát megoldás, mégsem jellemző. Az Erste brókercége most megpróbálja.

Egyszerűbb az interneten befektetési jegyet venni, mint könyvet – méltatlankodik a távközlésben dolgozó ügyfélkapcsolati menedzser, miután hetek óta hasztalan kajtat Weöres Sándor egybegyűjtött művei után. Befektetési alapokból bezzeg kénye-kedve szerint válogathat, hiszen az alapkezelők már jó ideje adnak arra, hogy elfoglalt, a világhálót előnyben részesítő ügyfeleik néhány csuklómozdulattal megtalálják a maguk számítását. Mivel személyes kontaktus legfeljebb az értékpapírszámla megnyitásakor szükséges, az effajta értékesítési csatornák jellemzően olcsóbbak a hagyományosaknál. A saját szakállra történő válogatás persze időigényes tevékenység; bár az is igaz, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) honlapja minden szükséges információt tartalmaz az alapokról és jegyekről, mi több, némi támpontot is ad a választáshoz.


KIINDULÁSI ALAPOK. A privátbanki szolgáltatásokat leszámítva azonban eddig a legkevésbé volt jellemző az, hogy a bankok és alapkezelők saját termékeiken kívül másokét is kínálják. Aki a szokásos, szinte minden alapkezelőnél megtalálható palettán (pénzpiaci, kötvény, részvény, ingatlanalap) túl másra is vágyik, kénytelen lehet több pénzintézetnél számlát nyitni, vezettetni, s persze fizetni. Persze néhány cég már eddig is adott ízelítőt a nagyközönségnek más alapkezelők, akár versenytársaik kínálatából: a ConCorde Értékpapír Zrt. integrált tőzsdei kereskedést nyújtó online szolgáltatásán keresztül például csak befektetési jegyből mintegy harmincfélét forgalmaznak. Igaz, ez még mindig igencsak szűk szelete a hazai mezőnynek, hiszen néhány héttel 2006 karácsonya előtt Magyarországon már több mint 200 befektetési alap működik. Talán ezért adhat komoly lökést a jegyek netbolti forgalmának az Erste Befektetési Zrt. (EBB) és az Index.hu közös vállalkozása, a Hozam Plaza. Az első efféle nagyáruház egyelőre hét alapkezelő, az Aegon, a Budapest, a CIB, az Erste, az ESPA, az ING és a Quaestor 53 termékét forgalmazza. De Cselovszki Róbert, az EBB elnök-vezérigazgatója szerint két meghatározó nemzetközi alapkezelővel is tárgyalásokat folytatnak, ezek sikeres becserkészése esetén pedig a kínálat kapásból megduplázódhat.


Cselovszki Róbert. A hosszú távon gondolkodó költségérzékeny ügyfeleket célozzák meg. Fotó: Molnár Zoltán

Miközben Magyarország legnagyobb független (banki háttér nélküli) befektetési bankjaként a ConCorde elhivatottsága érthető a széles alapkínálat mellett, első ránézésre meglepő, hogy az Erste saját hazai súlycsoportjából két örökös kihívóját, a CIB-et és a Budapest Bankot is felengedte a polcra. „Olyan ez kicsit, mintha az Auchan nekiállna Tesco gazdaságos termékeket forgalmazni” – irigykedik az egyik plazán kívüli befektetési bank szakembere, elismerve, a befektetési jegyekhez hasonló „darabárunál” nem célszerű az értékesítési csatornák között válogatni. Az Erste amúgy – maradva a hipermarketes analógiánál – polcpénzt sem szed, „mezei” jutalékot kap az értékesített jegyek után, amelyekhez a plaza vásárlói olcsóbban juthatnak, mint a fiókokban. Az ötletadó saját alapjainál a megbízás kedvezménye 50 százalék, de az idegen alapok esetében is olyan megállapodásra törekedtek a „beszállítókkal”, hogy azok rögzített díjai beleférjenek a 300-600 forintos sávba. Az árérzékenység nem véletlen: az Erste korábbi internetes vállalkozásából (lásd keretes írásunkat) már megtanulta, hogy az ügyfél „mit” kérdését rendre megelőzi a „mennyiért”. Ezért a szupermarket használata díjmentes, a – persze kötelezően erstés – értékpapírszámla számlavezetési díja pedig 0,01 százalék, legalább 125, legfeljebb 1000 forint havonta. A minimálisan befektethető összeget 50 ezer forintban állapították meg, de Cselovszki szerint korábbi tapasztalataik alapján főként 1-2 millió forinttal érkezőkre számítanak.

Nem a legszofisztikáltabb kisbefektetőket célozzák meg, hanem azokat, akiknek nincs feltétlenül sok ismeretük a piacokról, de hosszú távon gondolkodnak. S hogy miért kizárólag befektetési jegyet forgalmaznak? Cselovszki szerint a magyar lakosság befektetési szokásaiban európai mintát követ, azaz kerüli a közvetlen részvényvásárlást, inkább kombinált termékeket keres. Mivel a befektetési jegyek pontosan hozzáigazíthatók a kockázatvállalási hajlandósághoz, sokkal jobban eladhatók – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Elismeri, kicsit csalódott amiatt, hogy a kamatadó miatti befektetésijegy-vásárlási boomról még lemaradtak a plazával, de a banknál senki sem türelmetlen a projekttel. Így rövidtávon reális esélyt lát arra, hogy a jelenleg mintegy félszáz regisztrált taggal és 20 újonnan nyitott számlával üzemelő Hozam Plazát hamarosan ezres nagyságrendben látogatják majd az ügyfelek.

Virtuális bank

Idestova egy esztendeje lépett a piacra a T-Online Magyarország Zrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt. közös gyermeke, az Origo Klikkbank. Ez eleinte számlavezetési szolgáltatásokat kínált lakossági és mikrovállalati ügyfeleinek, ám termékpalettáján hamarosan megjelentek az interneten keresztül, akár otthonról is igényelhető hitelformák: személyi kölcsön, hitelkártya, lakáshitel és szabad felhasználású jelzáloghitel. Nem maradhattak el a befektetési termékek sem: a kínálat értékpapírszámlával, valamint ingatlan- és pénzpiaci befektetési jegyekkel egészült ki. A szolgáltatások kialakításakor az ügyfelek kényelme és a bank virtualitásából adódó jó kondíciók vezérelték az Erstét, s mára már több ezres – a fiataloktól az idősekig minden korosztály által képviselt – ügyfélköre van a Klikkbanknak.