Visszaszálltak

Nem lepődtek meg a londoni City elemzői, amikor kiderült, hogy a brit BAA, illetve a német Hochtief AirPort vezette konzorcium képviselői hamar eljutottak a szándéknyilatkozat aláírásához, a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogával rendelkező Budapest Airport Zrt. (BA) adásvételéről. „Őrülten akarták Budapestet” – jegyezte meg egyikük, aki megtapasztalta a németek elszánt tárgyalási stílusát.

Tavaly decemberben a Hochtief keserű szájízzel vette tudomásul a ferihegyi privatizációs pályázat végeredményét. Szándékai már akkor is komolyak voltak, hiszen a pletykák szerint az első körben, augusztusban éppen a német befektető vezette konzorcium adta be a legmagasabb, 390 milliárd forintos árajánlatot. Már csaknem biztos befutónak számított a cég, amikor a decemberi második körben a BAA erősített, és 464,5 milliárdos nyerő ajánlatot tett. Nem csoda, hogy a Hochtief most kapva kapott az alkalmon, és – várhatóan ugyanekkora összegért – landolhat Ferihegyen, miután a spanyol Ferrovial csoport megszerezte a BAA feletti ellenőrzést, és eladja/eladatja annak Nagy-Britannián kívüli érdekeltségeit.

ÖRÖKSÉG. A németek képviselői a napokban elkezdték átvizsgálni a BA dokumentumait. Valószínűleg hamar végeznek a munkával, hiszen a társaság helyzete jórészt ismert előttük, a papírok döntő részét a privatizáció előtt – mint potenciális pályázók – már láthatták. Lényegében csak az elmúlt 12 hónapot kell átnézniük, hogy ismét „képbe kerüljenek”. A konzorcium (amelyet a Hochtief AirPort mellett a kanadai CDPQ nyugdíj-alapkezelő és a német KfW pénzügyi szolgáltató alkot) formálisan úgy veti meg a lábát Budapesten, hogy a Bud Holding Zrt.-t vásárolja meg a BAA-tól. Ez azért fontos, mert a BA-ban 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részesedéssel bíró Bud Holdingnak fejlesztési kötelezettsége van a repülőtéren, amelyet így az új tulajdonos „megörököl” az eladótól. A BAA a privatizációs szerződésben azt vállalta, hogy 2011-ig összesen 261 millió eurót fektet be Ferihegyen, előre meghatározott keretek között. A megállapodás rögzíti például a beruházások ütemezését is, és késés esetén a Bud Holdingnak kötbért kell fizetnie.

A Hochtief tehát más helyzetben van, mintha a privatizációs pályázatot megnyerte volna, hiszen a fejlesztések kereteit mindenképpen át kell vennie a BAA-tól. Bár a taxistenderen kívül sok látványos változást az utasok az elmúlt 12 hónapban nem tapasztalhattak, a brit tulajdonos nem ült ölbe tett kézzel, és több fejlesztést is elindított. Készen van például a 2-es terminál fejlesztési terve, amely évi 25 millió utas kiszolgálására tenné alkalmassá a fogadóépületet. Az angolok úgy képzelték, hogy a 2A és 2B terminált egybenyitják, és a kettő közötti területen újabb kereskedelmi egységeknek adnak helyet. Az épülethez a kifutópálya felőli oldalon összesen három kisebb szárnyat emeltek volna, egyet-egyet a terminál két végére, a harmadikat pedig középre. Így több járatot és több utast tudna kiszolgálni Ferihegy, miközben nincs szükség új épület felhúzására. Az építkezés engedélyeztetése ennek megfelelően elindult, ezért a Hochtief most azon gondolkodhat, átveszi-e az elképzelést, vagy más megoldást hoz, ám ekkor súlyos időveszteséggel kell számolnia. A német társaság a tárgyalások lezárulását két héten belül valószínűsíti, addig azonban nem nyilatkozik a terveiről.

Az athéni reptér. A Hochtief által üzemeltett légikikötõ az egyik legdrágább leszállóhely Európában.

Hasonló a helyzet a csomagkezelő (car­go) terminál esetében is. Jelenleg az utasszállító gépeken szállított csomagokat az 1-es terminálhoz közeli épületben kezelik, akkor is, ha például a 2-es terminálra érkező repülőből oda kell azokat szállítani, majd visszavinni a várakozó utasoknak. A BAA ezért a 2-es épülethez közel épített volna egy új, nagyobb bázist. Ez a terület azonban Vecséshez tartozik, a helyi önkormányzat pedig az elmúlt hónapokban nem tudta beemelni a projektet a rendezési tervébe. A brit befektetőnek meglehetősen nagy gondot okozott a bürokratikus csúszás, a csomagkezelés hatékonyságának növelése ugyanis kulcskérdés Ferihegyen. Ha a Hochtief most változtatni kíván a terven, az engedélyezési procedúra újraindul, márpedig a privatizációs szerződés szerint a cargo bázist bizonyos időn belül fel kell húzni. Elindult a 2-es terminál elé tervezett többszintes parkolóház engedélyeztetése is. Sok variációs lehetőség nincs a parkolás fejlesztésére, nehézséget itt csak az okozhat, hogy a szóban forgó terület három önkormányzathoz (Vecséshez, a fővároshoz, valamint a XVIII. kerülethez) tartozik.

TARIFÁK. A ferihegyi utasforgalom bővítésének kulcsa az ingatlanfejlesztéseken kívül a repteret használó légitársaságok (és úti célok) számának növelése, ami csak a – ma még magasnak tartott – repülőtéri díjak csökkentésével képzelhető el. A brit tulajdonos fokozatos díjmérséklésben gondolkodott, miközben racionalizálta volna a BA működését. A nem a fő profilhoz tartozó tevékenységek (például minibusz-szolgáltatás, földi kiszolgálás) eladásával és az alkalmazotti létszám csökkentésével párhuzamosan a légitársaságoktól beszedett tarifák is mérséklődtek volna. „Szándékaink szerint januártól ismét csökkentjük a díjakat, az erre vonatkozó javaslatunkat megküldtük a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak, amelynek még jóvá kell azt hagynia” – mondja Szollár Domokos, a BA szóvivője.

Szeptemberben még a brit cég menedzserei utaztak Dubaiba, hogy az ott megrendezett szakmai seregszemlén a légitársaságokat győzködjék: érdemes Budapestre járatot nyitniuk. A hírek szerint több megállapodás is aláírás előtt áll, a többi között jó esély van egy Magyarország és Skócia közötti közvetlen járat beindítására is.

A Hochtief egyik legfontosabb referenciája az athéni légikikötő. Nem túl biztató jel azonban, hogy a görög főváros repülőtere a légitársaságok számára az egyik legdrágább leszállóhely Európában. Igaz, a magas tarifákat ott a zöldmezős beruházástól elvárt megtérülés indokolja, a legmodernebb technikát alkalmazó, teljesen új létesítményről van szó, amely nincs egy súlycsoportban a tervezett ferihegyi fejlesztésekkel.