A több mint egymilliárd euróba kerülő SKA (Square Kilometre Array – négyzetkilométeres rádiótávcső-rendszer) nevű antennaegyüttes vagy Ausztráliában, vagy Dél-Afrikában épül majd meg – erről döntött ugyanis nemrég a programot koordináló nemzetközi bizottság.
A SKA 3 ezer kilométeren is túlnyúlva több ezer elosztott érzékelő egységből áll majd, az antennák felét egy 5 kilométeres átmérőjű központi területen helyezik el. Gigantikus méreteinek köszönhetően e hálózat érzékenysége rekordnagyságú lesz: segítségével a közvetlenül az Ősrobbanás után – tehát legalább 13 milliárd éve – keletkezett galaxisok fényét is azonosíthatják, és tanulmányozhatják annak az úgynevezett sötét anyagnak a tulajdonságait is, amely valószínűleg a világegyetem egyre gyorsuló tágulásáért felelős. Mi több, a rendszer elvben arra is képes lehet, hogy a galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből esetleg rajtunk kívül létező fejlett civilizációk jeleit is észlelje.
A SKA központi magjának most szóba jöhető két helyszínét Argentína és Kína kiejtésével nevezték meg a szakértők, akik szerint Ausztrália és Dél-Afrika felel meg leginkább az ilyen rádiórendszerekkel szemben támasztható követelményeknek. Így például fontos, hogy a centrumban ne zavarjon be rádiózaj; e feltétel leginkább a lakatlan vidékeken teljesül. Az is lényeges, hogy az égbolt jó része belátható, és az időjárás is stabil, viharoktól mentes legyen. Többek között ezen kritériumok alapján a SKA végleges helyszínéről alighanem jövőre döntenek, annyit azonban már lehet tudni, hogy a rendszer központja 2014-ig elkészül, míg az utolsó antennát 2020-ban állítják majd fel.