Félkészenlét

Magyarországon a készenléti szervek – köztük a rendőrök, a mentők és a tűzoltók – egymás közti kapcsolattartása évekig a publikus mobilhálózatokon zajlott. Ez már csak azért is aggályos, mert előfordul, hogy egy szimpla karácsony este sem nagyon lehet vonalat kapni. Vészhelyzetben a muzeális értékű URH rádiók persze bevethetők, ám működésük agg koruk miatt bizonytalan. Egyéb eszközök híján mégis ezekhez nyúltak a mentők az idén augusztus 20-án, amikor a pánik okozta csúcsterhelés miatt a nyilvános hálózatok már lebénultak. A kommunikáció hiányánál is nagyobb baj volt azonban, hogy a mentőkocsik nehezen jutottak el a sérültekhez, így történhetett meg, hogy a rendőrök saját autóikon vitték el a sebesülteket a rohamkocsikhoz.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai akkor – két nappal az augusztus 18-i beélesítés után – már élvezték a zárt, információ-titkosítást is lehetővé tevő, Tetra technológián alapuló Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer előnyeit. „A hálózat a nagyobb frekvenciasávnak köszönhetően országos lefedettséget biztosít, beleértve az eddig problémás helyeket is, például a metrót vagy az alagutakat” – húzza alá Kozma Béla, a rendszert kivitelező és üzemeltető Professzionális Mobilrádió Zrt. vezérigazgatója. Hozzáteszi: a szisztéma a beszéd mellett adatok, rövid üzenetek átvitelére is alkalmas. Például egy rendszámot elég a mobiltelefonhoz hasonlatos készülékbe bepötyögni, az máris kapcsolatba lép a központi adatbázissal, és küldi is vissza az információt – így például azt, hogy körözött-e a jármű. A rendszerrel emellett könnyen tervezhetők járőrútvonalak, de képes flotta-helymeghatározásra is. Sőt, tetszőlegesen és gyorsan alakíthatók ki kommunikációs csoportok azon készülékek használóiból, akiknek közös munkáját az aktuális feladat megkívánja. Egy siófoki tömegszerencsétlenség esetén – mint amilyen néhány évvel ezelőtt a német busz balesete volt – elképzelhető, hogy egyszerre nyolc megye erőit kell a helyszínre vezényelni. Ha kiépül az országos rendszer, akkor a szükséges erők perceken belül egy csoporttá alakíthatók, és már működhet is közöttük a zártláncú kommunikáció.

Ugyanez a szisztéma a gyakorlatban már megvalósult a Magyar Televízió ostromakor, majd az azt követő napok eseményeinél. „A város különböző pontjain lévő rendőri erők a korábbinál jobban tudtak egymással kommunikálni, noha még csak az alapfunkciókat használták” – mondta lapunknak Jármy Tibor, a BRFK szóvivője. „Hibák és apróbb üzemzavarok persze akadtak, de ezek alapján a mérnökök tökéletesíteni tudják a rendszer kiépítését” – mondja Kozma Béla, aki elárulta, október 23-án a 301-es parcellánál ideiglenesen új Tetra-bázisállomást állítottak fel, mert a tervezők nem voltak biztosak abban, hogy elégséges lesz a térerő.

A hibaszázalékot más fronton is csökkenteni kell. Az MTV ostromának idején történt meg az eset, hogy a forgalomban lévő 14 ezer darab, átlagosan ezer euróba kerülő készülékből egyet elvesztett a rendőrség. A megtaláló az eszközzel besétált a legnagyobb bulvár napilap szerkesztőségébe, de előtte még beszélgetésbe elegyedett rajta a rendőrökkel. Mivel a készülék elvesztését nem jelezte semmi a BRFK illetékeseinél, azt nem is zárták ki a forgalmazásból. Ez tette lehetővé a lap újságíróinak, hogy a készülék visszaszolgáltatása előtt még ők is belehallgassanak a tévészékház védelmében részt vevő erők kommunikációjába.

Egyébiránt a Tetra rendszer hazai kiépítése az idén kezdődött meg. Noha az első pályázatot még az Orbán-kormány idején írták ki, az többször eredménytelennek bizonyult, miután az akkori bírálóknak sem a Nokia, sem a Motorola ajánlata nem volt elég meggyőző. Később az is bizonytalanná vált, hogy a Tetra szabvány lesz a nyerő, végül egy uniós ajánlás „segített dönteni”. A brüsszeli politikusok ugyanis finoman jelezték, hogy nem volna ellenükre, ha hazánkban is olyan rendszerre állnának át a készenléti szervek, amilyen a többi tagnál is működik, így szükség esetén akár összeköthetők lennének a különböző országok szervei.