Mondhatni, egy kötelékben, de félig vakon repülnek az európai országok villamosenergia-ipari rendszerirányítói. A budai várban ülő fődiszpécser vasárnapra virradó éjszaka csak azt látta, hogy megugrik a frekvencia, de azt nem tudhatta pontosan, miért is kapcsolnak le a Balkán irányába menő magyar távvezetékek. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. lapzártánkig sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, mitől szakadt három részre az egységes európai rendszer (UCTE). A német E.ON közleménye szerint egy rutinművelet idézte elő a bajt (lásd külön).
A németországi üzemzavar következtében az uniós országokban több millió háztartás maradt áram nélkül. A magyar rendszerben a hétvégi üzemzavar csak kisebb problémát okozott, információk szerint néhány száz háztartás maradt 20-30 percre villamos energia nélkül. A történtek azonban ismét ráirányították a figyelmet az európai és a hazai rendszer sebezhetőségére is. Egyes szakértők szerint az elmúlt évek politikai döntései nyomán kialakult európai és magyarországi szabályozási környezetben csak idő kérdése volt, hogy komolyabb probléma álljon elő.
A kivilágított Európa. Bármikor kialudhatnak a fények?
A magyar rendszer jól vizsgázott, részben az utóbbi években végrehajtott jelentős hálózati fejlesztéseknek köszönhetően. A Magyar Villamos Művek (MVM) és a Mavir évente 20 milliárd forint körüli összeget fordít távvezetéki fejlesztésekre, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol jókora lemaradásban vannak a hálózati szolgáltatók. Németországban például az utóbbi időben üzembe állított 18 ezer megawattnyi kapacitású szélerőmű miatt olymértékben megváltoztak az áramlási irányok, hogy azt a meglévő hálózat nem, vagy csak nagyon nehezen képes követni. Ezért a német energiaipari társaságok most ambiciózus hálózatfejlesztési terveket készítenek elő.
SÉRÜLÉKENYEBBEN. A nehezen szabályozható szélerőművi kapacitások előretörése a magyar rendszert is sérülékenyebbé tette. A Mavir gyors helyzetelemzésében rámutat, hogy a rendszertelen szélenergia-termelés kiegyenlítését végző erőművek építése nem tartott lépést a megújuló források arányának növekedésével, ezért a hazai szisztéma jócskán veszített a rugalmasságából. Ma ezer megawattnyi ilyen kis szél-, biomassza-, vagy úgynevezett kombinált ciklusú erőmű termel áramot nálunk, amelyek energiáját az érvényes szabályozásnak megfelelően vagy az MVM köteles átvenni, vagy a helyi áramszolgáltatók. Ugyanakkor szakértői becslések szerint további 300-400 megawattnyi olyan új erőművi kapacitás építése van folyamatban, amelyek létesítését a Mavir nem támogatta, az üzembeállásukkal ugyanis tovább romlik a rendszer rugalmassága.
„Azt hiszem, a kiserőművek lobbistái túllőttek a célon” – mondja egy neve elhallgatását kérő energiaipari vezető. Olyan szabályozást sikerült ugyanis kierőszakolniuk a megújuló források és a kapcsolt áramtermelés támogatására, amelyet a 2007-ben esedékes teljes árampiaci liberalizációhoz kapcsolódó modellváltás során át kell alakítani, mert nem felelnek meg az uniós normáknak. A szakma erre vonatkozó előzetes figyelmeztetését azonban a döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Ágazati elemzők szerint ez cseppet sem egyedi jelenség, az uniós országok majd mindegyikében hasonló a helyzet. Ráadásul a tapasztalatok szerint a nemzeti kormányok elég fogékonyak a szakmai intenciókra, s ez Brüsszelre is igaz. Egyebek mellet ez lehet az egyik oka, hogy bár nagy szükség volna rá, az egységes európai rendszernek máig nincs közös irányítási, de még csak információs központja sem, amely a hétvégihez hasonló esetekben informálhatná a nemzeti rendszerirányítókat, segítve ezzel a kialakult probléma gyors megoldását. A mostani áramkimaradásban szintén érintett Olaszország kormányfője már vasárnap sürgette egy ilyen központ felállítását. Romano Prodi így fogalmazott: „Egymásra vagyunk utalva, de egy közös hatóság hiányában mégsem tudunk egymásnak segíteni.”
INFORMÁCIÓIGÉNY. Kóka János gazdasági miniszter bejelentette: hazánk csatlakozik Prodi felhívásához. Kóka azt is közölte, hogy november 14-ére Budapestre hívta tárgyalni a közép- és kelet-európai országok energetikai minisztereit. A tanácskozás témáit – a hétvégi eset ismeretében – kibővítik a regionális villamos energia rendszerirányítás kérdéseivel. Egyébként a visegrádi országok által még a nyolcvanas években létrehozott egyesülés, a Centrel máig fenntart Varsóban egy központot, amely összegyűjti és eljuttatja a tagokhoz a cseh, lengyel, szlovák és magyar villamos rendszerekkel kapcsolatos összes információt.
A Mavir előzetes helyzetelemzése szerint aggasztó, hogy az utóbbi években nem épültek nálunk nagyobb, jól szabályozható erőművi kapacitások, így a rendszerirányító gyakorta nem tudja betartani a nemzetközi előírásokat. Ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartanák törvényben biztosítani a már említett kiserőművek szabályozhatóságát, valamint az újabb ilyen kapacitások létesítése előtt egy tározós vízerőmű megépítését.