Az alkalmazásfejlesztő

Valószínűleg a szakmabeliek közül is csak keveseknek fordult meg a fejében 2003 őszén egy új informatikai vállalat megalapítása. A szektor a nemzetközi tendenciák és a kormányzat beruházásainak visszafogása miatt mélypontra jutott. Szabó Tamás azonban kedvezőnek ítélte az alkalmat, mivel sok kiváló szakembert sikerült maga mellé állítania, így többedmagával létrehozta az Alerant Rt.-t.

Az indulásnál előny volt, hogy az „alapító atyák” régóta ismerték egymást, korábban valamennyien a Számítástechnikai Kutató és Innovációs Központból kinőtt IQSoft Rt.-nél dolgoztak, amely nagyvállalatok számára fejlesztett informatikai megoldásokat. A dinamikusan fejlődő cégben egy részvénycserés üzlet révén 1999 márciusában többséget szerzett a KFKI-csoport. Az IQSoftot ekkor már Szabó Tamás irányította, aki korábban Oracle-termékek kereskedelmével foglalkozott, majd az alkalmazásfejlesztési csapatot vezette. Ügyvezetői posztját 2001-ig őrizte meg, ekkor elvállalta a KFKI amerikai leányvállalatának irányítását. Érkezése szinte egybeesett a szeptember 11-i támadásokkal, részben ezért olyan nehéz feltételekkel kellett megbirkóznia, amelyekkel korábban nem találkozott.

Fotó: Kalló Iván

Ezek a tapasztalatok azonban jól jöttek hazaérkezése után, amikor – miután nem tudta megtalálni a közös hangot az éppen átszervezés alatt álló KFKI-csoport vezetőivel – úgy döntött, hogy új informatikai céget alapít. Elhatározásával nem maradt egyedül, az IQSoft több közép- és felső vezetője is vele tartott az Alerant Rt. létrehozásában. Kezdetben a cégvezetés megbeszélésein a vállalat dolgozóinak több mint fele képviseltette magát: a 15 munkatársból nyolcan egyben tulajdonosok is voltak.

ISMERŐS TEREPEN. Az Alerant – hála az alapítók évtizedes szakmai múltjának – nem ismeretlen jövevényként lépett a piacra. Ennek köszönhetően gyorsan sikerült jelentős egyedi fejlesztési és konzultációs projekteket elnyerniük. Zászlajukra mégsem ezeket tűzték, hanem a nagyvállalati informatikai infrastruktúra-szállító BEA Systems termékeire épülő megoldásaikat. „Ki akartunk használni egy piaci rést, amely azért keletkezett, mert nem akadt olyan magyar társaság, amely vállalta volna a BEA teljes termékvonalát, annak ellenére, hogy a cég alkalmazásintegrációs megoldásainak volt hazai referenciája” – vázolja a gondolatmenetet Szabó Tamás. Mivel a BEA is keresett egy olyan partnert, amelyre százszázalékosan támaszkodhatott, a felek egymásra találtak.

Ennek, valamint a megfelelő számú, BEA vizsgával rendelkező szakemberének köszönhetően az Alerant azonnal disztribúciós jogot kapott, és használhatta a BEA oktató- és technológiai központ címet. A BEA nemzetközi partnere, a Hewlett-Packard (HP) már az Alerant bemutatkozó sajtótájékoztatóját is erősítette jelenlétével. Tavaly megadta a regionális partner címet is, vagyis a HP az európai, közel-keleti és afrikai partnerei és leányvállalatai számára is ajánlja a magyar cég szolgáltatásait.

A munkatársak tapasztalatai és a neves partnerek egyaránt segítettek abban, hogy az Alerant az indulás után szinte azonnal jelentős megbízásokat nyerjen el. Az egyik ilyen az Erste és a Postabank összeolvadásából fakadó informatikai munka volt, amelyhez a vállalkozás a BEA eszközeit biztosította, és besegített a kényes pontokon.

„Azért választottuk az Alerantot, mert ott voltak a legjobb BEA-szakemberek; nem csak leszállították az infrastruktúrát, de garantálták annak folyamatos működését, és bővíteni is lehetett a rendszert” – mondja Némethy Dániel, aki ekkoriban a magyarországi Erste Bank informatikai igazgatója volt. A szakember korrekt partnernek ismerte meg Szabó Tamás cégét, amelyre a minőségigényes gondolkodásmód jellemző, még ha a színvonal garantálása időbe is kerül.

NYÚJTÓZKODÁS. A cég tevékenységének középpontjában az indulás óta a Java alapú integrációs-, portál- és egyedi alkalmazásfejlesztési projektek állnak, amelyekhez emelt szintű támogatást is ajánlanak. Az ügyfelek között a pénzintézetek mellett főleg telekommunikációs cégek, iparvállalatok és közigazgatási szervek találhatók. Utóbbiakra példa az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), amelynek architektúráját az Alerant szállította, és jelenleg is támogatja a rendszer működését.

A cég létrejötte óta rakétasebességgel bővül. Az idén a leggyorsabban növekvő közép- és kelet-európai technológiai vállalatokat rangsoroló Deloitte Technology Fast 50 listán, a három-öt éve működő cégeket tartalmazó Rising Star kategóriában első helyen végzett – árbevétele ugyanis 2003 és 2005 között huszonkétszeresére bővült. Az Alerant nevével valószínűleg jövőre is találkozhatunk a felmérésben, hiszen az idén az árbevétel minden bizonnyal eléri a 1,5 milliárd forintot, egy évvel korábban, mint ahogyan azt az alapítás után elfogadott üzleti terv előirányozta.

„Az informatikában a gyors növekedés a kiváló szakemberek megszerzésén, megtartásán és hosszú távú motiválásán múlik” – mondja Szabó Tamás, és büszkén mutatja a munkatársak falakon sorakozó szakértői bizonyítványait. Állítja: az elégedett ügyfelek szolgálnak a legjobb referenciaként, és újabb megrendeléseik révén közvetlenül is a legjobb üzleti befektetésnek tekinthetők. A hatékonyságot a folyamatosan projekten lévő munkatársak is növelik, ami a szektorátlagnál jobb nyereségrátát eredményez, így képesek saját tőkéből finanszírozni a fejlődést. A cégvezető szerint a növekedést időnként még vissza is fogják: csak addig nyújtózkodnak, ameddig bírják szakemberekkel.

„Mint kereskedői alkat, nehezen tudok nemet mondani egy üzleti lehetőségre, de a szoftverfejlesztést és a támogatást csak megfelelő számú és minőségű szakemberrel lehet végezni” – boncolgatja a dilemmát az ügyvezető, hozzátéve: így is folyamatosan bővítik az alvállalkozókkal együtt már 70 fős létszámot, részben friss diplomásokkal, részben tapasztalt fejlesztőkkel.

A cég a további növekedést elsősorban a szolgáltatásorientált technológiától (SOA) várja, a nagy multik ugyanis az erre épülő megoldásokra alapozzák az informatikai rendszereiket, az Alerant pedig komoly tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen. A vállalat másik erőssége a kutatás-fejlesztés, amely középtávon szintén hozhat új üzleteket, például az internetes hangátvitelű (VoIP) vagy a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek informatikai hátterének kiépítésekor.