Agrárcsúcs

Miközben a gazdakörök vezetője továbbra is demonstrálna, az utóbbi másfél évtized legsikeresebb évét zárja a mezőgazdaság.

Csikai Miklós. Az Agrárkamara szerint a gazdaköri demonstrációt önös pártpolitikai érdekek miatt hirdették meg.
Fotó: MTi

Százötven darab vadonatúj, „Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos” közlekedési tábla csúfítja a budapesti belvárost. Ezzel adott nyomatékot a főváros vezetése, hogy traktorral nem tiltakozhatnak a gazdák a Parlament előtti, sebtében „műveleti területnek” átminősített Kossuth téren. A jelek szerint hiába jelentette be tehát a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), hogy akár ezer erőgéppel kíván demonstrálni a fővárosban.

BÍRÁL A KAMARA. Az agrárium egyébiránt nem egységes abban, kell-e egyáltalán tiltakozni. Az ágazati testület, a Magyar Agrárkamara például kereken elutasítja a „politikai indíttatású” megmozdulást. Csikai Miklós elnök szerint a kamara élesen elhatárolódik „a fideszes országgyűlési képviselővé lett Magosz-vezetők” politikai akciójától. A demonstrációt a kamara szerint önös pártpolitikai érdekek miatt hirdették meg. Jakab István, a Magosz elnöke visszautasítja az agrárkamarai bírálatot. Álláspontja szerint a köztestület évi 1 milliárd forint állami támogatást kap, rendezvényein pedig rendszeres vendég Gyurcsány Ferenc. Jakab nem mond le végérvényesen a most „lefújt” demonstrációról, de végigjárja a törvényes utat. Abban bízik, hogy a bíróság tavaly is igazat adott a szövetségnek, és jogellenesnek minősítette, amikor márciusban nem engedték megtartani demonstrációjukat a Kossuth téren.

Jakab István. A Magosz nem mond le végleg a most „lefújt” akcióról, de végigjárja a törvényes utat.
Fotó:MTI

Most azonban mások szerint sem időszerű a tüntetés. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben a tavalyinál mindenképpen jövedelmezőbbnek ítélik 2006-ot, annál is inkább, mert sokkal jobbak az árak. Az intézeti vélemény egybecseng Raskó Györgyével. Az Antall-kormány volt államtitkára, agrárvállalkozó-közgazdász szerint sikeres és jó évet zár az idén a mezőgazdaság. Talán 1989 óta nem is volt ilyen jó esztendeje a gazdáknak, amikor reálértéken ekkorát nőtt a jövedelmük. A családi gazdaságok is dörzsölhetik a tenyerüket, mert tavaly mintegy 20 ezer forintot kaptak a búza tonnájáért, míg az ügyesebbek az idén 30 ezer forintért is el tudták adni. Átlagosan több mint 20 százalékkal lett nagyobb az agrárvállalkozók árbevétele. Kegyesek voltak az égiek is. Búzából olyan jó minőségű a termés, hogy alig akadt „csak” takarmánynak való, a zöme étkezési. A kukorica hozama és minősége is jó, és a hosszú, száraz őszben a nedvességtartalma is kisebb, alig kell szárítani. A kukoricaintervenció új, szigorú EU-feltételei ugyan elvehették volna a gazdák kedvét, ám éppen a jó a minőségnek köszönhetően magasabb a szabadpiaci ár, mint az intervenciós, azaz most nem gond az értékesítés.

A fontosabb gazdasági növények többsége ugyancsak „jól fizetett”. A cukorrépa cukortartalma is magasabb, mint általában, remek évet zártak a zöldség- és a gyümölcstermelők, és a kiváló a bortermés is.

HORRIBILIS ÖSSZEG. Ráadásul nemcsak a termés átlagon felüli, erős a kereslet is. A határon túli vevők hatására fellendült például az Olaszországba irányuló tejexport. Tartós, közvetlen vevőkapcsolat alakul ki a szlovén, horvát, olasz megrendelőkkel. A bankok ráadásul egyre inkább felfedezik a mezőgazdaságot, egyre előnyösebb hitelajánlatokkal rukkolnak ki, látván, hogy az ágazat jövedelmezősége régen volt ilyen magas. Az uniós agrártámogatások az adható nemzeti kiegészítéssel együtt a támogatott növényeknél meghaladják a hektáronkénti 40 ezer forintot. A csaknem 4 millió hektárt művelő gazdákhoz így mintegy 160 milliárd forint terület alapú agrártámogatás áramlott az idén. Horribilis összeg, különösen más iparágakkal összehasonlítva. A jövőben pedig további, tartósan jó tendenciát ígér a gabonatermelőknek az alternatív üzemanyagok iránti növekvő kereslet.

Aki ilyen remek évben nem tud a mezőgazdaságban nyereségesen gazdálkodni, annak Raskó szerint abba kellene hagynia a tevékenységet. Panaszra legfeljebb a bizonytalanságot okozó földbérleti viszonyok miatt lehetne ok, de ez összetettebb probléma, nem kizárólag 2006-ban megoldandó ügy.


Magosz-panaszok

• A mintegy 400 milliárdos agrártámogatásba 150 milliárd forinttal beleszámolták a kukoricaintervenciót
• Megszigorították a kukoricaintervenció feltételeit
• Az MSZP nem mondott le a jogi személyek földszerzési lehetőségének megteremtéséről
• A Magoszt nem vették be a Nemzeti Földalap felügyelő bizottságába
• A gazdák 60 milliárd forinttól esnek el a kompenzációs felár újraszabályozásával
• A főfoglalkozású gazdákat kettős járulékteher sújtja
• A Gyurcsány-csomag megszorításai elfogadhatatlanok