A járvány e szakaszában tehát valószínűleg leginkább a vírusellenes szerek nyújthatnak valamiféle védelmet a kór ellen. Az izraeli Ben Gurion University kutatói által elemzett, mintegy 40 ország nemzeti pandémiás terveinek jó részében azonban ettől eltérő felfogások tükröződnek, ráadásul e dokumentumok számos szakmailag nehezen indokolható javaslatot is tartalmaznak. A gyártók adatainak összegzéséből kiderül, hogy az antivirális szerekhez legfeljebb a Föld népességének 2 százaléka juthat hozzá. Ennek oka, hogy a gyógyszercégek kapacitásai végesek, ráadásul a tehetősebb országok a lakosság 25-50 százalékának elegendő ilyen gyógyszert is felhalmoztak, máshol viszont – és éppen a legveszélyeztetettebb fejlődő országokban – egyáltalán nem rendelkeznek ezekkel.
Az is kiderült, hogy az oltásban, vagy antivirális szerben részesülők fontossági sorrendjének felállításakor – nagyon helyesen – az egészségügyi dolgozók a vizsgált tervekben általában az első helyekre kerültek. Teljesen indokolatlan viszont (márpedig ez a tervek felében előfordult) elsőséget adni a gyermekeknek: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt nem ajánlja, szakértői szerint ugyanis nem szólnak bizonyítékok amellett, hogy az ő beoltásuk lassítaná a járvány terjedését, márpedig vakcinahiány esetén az immunizálásnak elsődlegesen ezt a célt kellene szolgálnia. A kutatók ezért a szakmailag megalapozottabb rangsorok felállítását sürgetik – ezzel szerintük életek menthetők meg, csökkenthető a politikai destabilizálódás kockázata és igazságosabb ellátás valósulhat meg.