Tejben, sörben

Hogy kerül a Túró Rudi Ausztriába? – kérdezték sokan, amikor a már-már a magyar nemzeti öntudat részét képező csemegét tavaly a szomszédos országban is gyártani kezdték, ráadásul szintén Rudi néven. „A mi gépeinken készül” – mondhatja Monostori Lajos, az Agrometál Kft. ügyvezetője. Cége szállította nemcsak a berendezéseket, de a – klasszikustól eltérő – receptet is a Landfrisch Mölkerei számára.

A gépészmérnöki végzettségű üzletember talán soha nem kerül a Túró Rudi közelébe, ha a rendszerváltás nem forgatja fel fenekestül a mezőgazdaságot és a feldolgozó üzemeket. Monostori ugyanis 1977-től a 380 állami gazdaság és termelőszövetkezet közös vállalataként a tejtermelés egészét átfogó Boscoopnál dolgozott, ahol a fejőgép-automatizálás, a tejhűtés és az állattenyésztés gépesítése volt a szakterülete. „Mindez ragyogóan működött, de miután a szövetkezetek ellehetetlenültek, a Boscoop is tönkrement” – emlékszik vissza még most is némi keserűséggel Monostori.

A vállalati gárda azonban nem hagyta veszni a szakmai tapasztalatot; Monostori Lajos két munkatársával, Kázmér Attilával és Molnár Istvánnal 1989-ben megalapította az Agrometál Kft.-t, ahová magával vitte a Boscoop mérnökeinek egy részét is. A három alapító saját pénzéből adta össze a 270 ezer forint induló tőkét, s jelenleg is egyenlő tulajdonrésszel rendelkezik.

Kvázi-elődjéhez hasonlóan az Agrometál eleinte mindennel foglalkozott, ami a szarvasmarhához kapcsolódik, volt például spermaforgalmazó és állatkereskedő részlegük, de árultak mosószereket, állategészségügyi és növényvédő szereket is. Hamar rájöttek azonban, hogy ilyen széles spektrumot képtelenség átlátni.

TERJESZKEDÉS. A tisztulást segítette, hogy kezdettől fogva a tejipari gépek, berendezések előállítása volt a húzóágazat. Egyre jobban beletanultak a technológiába, így hamarosan már kisebb méretű, de komplex tejüzemek, valamint – egy laikus számára talán meglepő módon – sörfőzdék telepítésére is vállalkoztak. „A sör és a tej előállítása, illetve kezelése nagyon hasonló eljárást és technológiát kíván: szűrést, hőkezelést, pasztőrözést, ehhez pedig rozsdamentes acélból készült tartályokat” – indokol a cégvezető. A mini sörüzemek csábító piacot jelentettek, mivel a kilencvenes évek elején és közepén Magyarországon és a régióban rengeteg építésére volt igény.

Az Agrometál vezetői kezdettől fogva számoltak az exporttal. „Legalább 30-40 fős középvállalat megteremtését tűztük ki célul, ahol nincsenek munkaköri átfedések. Világos volt, hogy ennyi ember eltartására a magyar piac nem alkalmas” – tárja fel az indítékot Monostori. A szovjet piacon, majd a Független Államok Közösségében elért sikerekben nagy szerepe volt a diplomáját a Szovjetunióban megszerző Kázmér Atillának és ottani kapcsolatainak. Ő jelenleg is ezen a területen képviseli a céget, míg Molnár István a pápai kirendeltséget vezeti. „Mindketten kiváló kollégák, akik sokat tettek a cég fejlődéséért” – hangsúlyozza Monostori.

Bár az 1998-as orosz pénzügyi válság mintegy 50 millió forint veszteséget okozott a vállalatnak, még sokáig Oroszország maradt a legjelentősebb külpiac. Az Agrometál legnagyobb üzletei között számon tartott, 1999-ben átadott és 2001-ben kibővített tyihorecki, valamint a 2001-ben átadott hadizsenszki sörgyár egyaránt a krasznodari területen termel. Mostanában azonban az orosz sörpiac telítődik, megjelentek a nagy nyugati gyártók, amelyek elől kitérve az Agrometál a közép-ázsiai országokban építkezik: Üzbegisztánban hamarosan két nagy sörgyárat kezdenek telepíteni, Taskent mellett 7 millió, egy másikat pedig Angrenben 2,3 millió euróért. Mindkét beruházást az Eximbank finanszírozása segíti. Persze nem minden üzlet köttetik ilyen messze: az utóbbi három évben romániai, magyarországi és ukrajnai üzletek fordultak elő a legnagyobb számban.

A cég a tejiparban is igyekszik nagy külföldi megrendelésekhez jutni – Kazahsztánban 2,9 millió, Romániában 1,3 millió euróért építenek tejüzemet -, és egyre intenzívebbé válik a kutatás-fejlesztési tevékenység is. A Landfrischnek eladott recept mellett a gépsor jelentős része is saját tervezésű, hiszen a wellsi gyárban más alapanyagból állítják elő a rudacskákat, mint Magyarországon. „Nagyon nagy elismerésnek tartom, hogy egy osztrák cég Magyarországról vásárol komplett élelmiszer-ipari gyártósort” – mondja büszkén Monostori Lajos, miközben az osztrák gyárról készült videót mutatja, és egy Landfrisch-féle Rudit majszol.

Mégsem erre a legbüszkébb, hanem arra a gazdasági minisztériumi pályázaton is nyertes kutatási projektjükre, amellyel a korábban környezetszennyező tejipari mellékterméknek számító savóból emberi fogyasztásra alkalmas készítményt, például ricottát állítanak elő. Monostori szerint ezeknek a pozitív élettani hatásuk okán jó esélyük van a piaci sikerre, és mivel gazdaságosan gyárthatók, egy közepes nagyságú üzem számára is több tízmillió forintos nyereséget hozhatnak.

Az eljárásra igényt tartott a Gici Tej Kft. is, amely az Agrometállal végeztette el veszprémvarsányi sajtgyárának rekonstrukcióját. Németh János ügyvezető jónak tartja az együttműködésüket, az időnként előforduló konfliktusokkal együtt is. „Ezek általában abból fakadnak, hogy egy-egy részkérdés megoldását technológiailag másképpen képzeljük el, de ezeken mindig sikerül túllendülni” – teszi hozzá.

ELSŐ A TECHNOLÓGIA. Nemcsak a piac alakul át az utóbbi időben, hanem az Agrometál is. Mivel nem akarnak csupán a sok tejipari gépgyártó egyike lenni, módosítják üzletpolitikájukat. „Most már elsősorban technológiát kívánunk eladni, és csak másodsorban gépeket. Ez nagyon fontos filozófiai váltás” – hangsúlyozza Monostori. Az új megközelítés abban is megnyilvánul, hogy a megrendelőkhöz első körben nem gépészeket, hanem technológusokat küldenek, akik a piac ismeretében segítenek kitalálni, mit érdemes termelni. Monostori Lajos tapasztalatai szerint ennek pozitív a fogadtatása, ráadásul az együttgondolkodásból mindkét fél profitál: a megrendelő jobb esélyekkel indul a piacon, míg az Agrometál az eredeti igényekhez képest néha 40-50 százalékkal több berendezést adhat el.

A vállalat K+F tevékenységének még egy lényeges hozadéka van: több német világcég terveztet és gyártat velük nyomásálló tartályokat, amit a szakmában bizalmi munkának tekintenek. A hírnév öregbítésén kívül ez az Agrometál számára azért is előnyös, mert így csillapítani tudják a projektmunkák okozta hullámzást.