T-ranzakció

Online rebellió tört ki a hazai tartalomszolgáltató piac jelenleg negyedik legnagyobb közösségében, a napi 400 ezer látogatót jegyző iwiw.hu-n, miután a T-Online „bátorkodott” felvásárolni az oldalt üzemeltető iWiW Kft.-t. A tiltakozás könnyebben érthető, ha tudjuk, hogy az első hazai kapcsolatépítő portál varázsereje a baráti légkörben, illetve a reklám- és sallangmentes környezetben rejlett, amelyek nem feltétlenül jellemzőek a hasonló képződményekre. Az oldalhoz a profizmus hiánya és a műszaki döccenők ellenére is ragaszkodó közösség nem csak önként tette láthatóvá a beazonosításához szükséges, olykor legszemélyesebb adatait, hanem a korai szakaszban örömmel adakozott a cég technikai problémáit ideig-óráig megoldó szervervásárlásra is. A kellemes atmoszféráját 2002-es indulása óta 2005 második feléig megtartani képes oldal – ekkoriban már megjelentek reklámok (ha nem is túl zavaróak), s a rengeteg új tag miatt elveszett a családias jelleg – eladásakor 650 ezer regisztrált taggal rendelkezett, akiket jelenleg 35 millió kapcsolati szál köt össze. E jelentékeny tömeg lobbanékonyabb tagjai olyannyira berágtak a számukra nem kívánatos tranzakción, hogy a hír után nem sokkal az oldal nyugalmának megzavarására alkalmas reklámdömpinget és direkt marketinglevél-áradatot vizionáltak az iWiW üzenőfalán. A hangulatkeltést azzal fokozták, hogy Big „Magenta” Brothert kiáltottak, jogosulatlan adatfelhasználás miatt aggódtak, sőt a vehemensebbek egyenesen emigrációra szólítottak fel az iWiW-vár fokára tűzött T-lobogó láttán.

TÁMOGATÓBÓL VEVŐ. Noha a „vár” bevételének hivatalos történetével adósak a krónikások, az tudható, hogy az iWiW Kft. – amelyet 10 százalékban Szabó Márton, 5 százalékban Várady Zsolt, 85 százalékban pedig a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Virgo Systems Kft. birtokolt az akvizíció előtt – 2005 őszén már nem tudta finanszírozni a robbanásszerűen fejlődő kapcsolatiháló-szövevényt, s arra kényszerült, hogy tőkeerős befektetőt keressen, elsősorban gyenge szerverállománya miatt. Simó György, a T-Online vezérigazgatója úgy nyilatkozott: cégét az iWiW tavaly találta meg támogatóként, de akkoriban még szó sem volt a tulajdon kiárusításáról. „Támogatót kerestek, és mi láttunk fantáziát az oldalban, így hardver oldalon segítettünk, cserébe egyfajta szponzori csomagot kaptunk. A tulajdonosok egy-két hónapja jelezték felénk, hogy aktuálissá vált az iWiW eladása” – mondta Simó a FigyelőNetnek.

A tulajdonosok vélhetően nem szánták exkluzívnak az információt, a piacon ugyanis gyorsan elterjedt a hír, hogy az iWiW eladósorba került. A régi tulajdonosok egyike lapunknak azt mondta, nincs abban semmi különös, hogy az oldal felturbózott szolgáltatásokkal történő novemberi újraindítása óta számos kérő jelezte vételi szándékát. Ezzel szemben a kérők közül többen állították, hogy kíváncsiságukat maguk az iWiW tulajdonosai piszkálták föl. Egy biztos: a vélt vagy valós versenyfutás megkezdődött. Az egykori tulajdonosok több befektetővel is tárgyalásba bonyolódtak, bár meg nem erősített információink szerint ezen a ponton nem képviseltek azonos álláspontot. Míg a kisebbségi tulajdonosok a T-Online vonzáskörébe kerültek – Várady egy ideje annak csapatát erősíti, és saját bevallása szerint Szabó is hamarosan magenta mezt húz -, a Virgo Systems mögött álló magánszemélyek a függetlenedést, a hirdetések révén történő anyagi megerősödést, a szerverönállósodást szorgalmazták.

A puskaporos hangulaton nem javított, hogy a kizárólag fiatalokból álló tulajdonosi kör nem mozgott valami otthonosan a business világában. „Nem kérték profi tanácsadó segítségét, nem írtak ki klasszikus tendert” – festi le a helyzetet az iWiW Kft.-ért ringbe szállt versenyzők egyike, amely cég végül azért katapultált, mert nem látta kristálytisztán, hogyan és milyen időtávon lehet visszapörgetni a cégbe fektetett pénzt. Az Index más miatt lépett olajra, nemtetszését azonban meglehetősen vitatható módon kürtölte szét. A tranzakcióról elsőként a hírportál számolt be, amikor már a nyertes ismeretében, de órákkal a szerződés aláírása és kihirdetése előtt, címlapon hozta az akvizíciót. Az Index hoppon maradása biztos tudatában írta meg a sztorit – vélhetőleg dacból. Sérelmeik abból adódtak, hogy befutónak gondolták magukat, elvégre magasabb összeget ígértek az iWiW-ért, mint amennyiért az elkelt – állítják Indexhez közel álló forrásaink. Az említett 1,1 milliárd forint a gyengélkedő forint legrosszabb napjain is több valamivel, mint a T-Online által publikált, közel négymillió eurósnak mondott vételár. Vélhetően az döntött a T-Online javára, hogy a Virgo Systems bevételeinek nagy része e cég megrendeléseiből származik. Az Index mindenesetre akkor vesztette el az érdeklődését az üzlet iránt, amikor az iWiW régi tulajdonosai állítólag nem engedtek bepillantást érvényes szerződéseikbe, noha ez a komoly üzleti tárgyalás kötelező előjátéka. Egy biztos: a cég Szabó Márton kisebbségi tulajdonos elmondása szerint hamarosan – az adásvételi folyamatot követően – a T-Online 100 százalékos tulajdonába kerül.

KORAI ÖRÖM? Akad, aki szerint korai volt az értékesítés. Egyes informatikai szakértők azt állítják, lehetett volna az oldallal pénzt termelni, kivárás esetén a vételár sokkal magasabbra is kúszhatott volna. Más vélemények szerint a gyors eladásra minden bizonnyal azért volt szükség, mert a piacon felbukkantak a konkurensek, illetve megtorpant a növekedési ütem. A gyors reakció a T-Online éberségét dicséri, ez a cég a befektetett összeg hosszabb távú megtérülésével számol, elsősorban hirdetési bevételek révén. Elsőként a jelenlegi szolgáltatások stabilitásának biztosítása a cél. Szeretnék, hogy leghamarabb a meghívók terén, azaz az új tagok toborzásánál legyen látványos fejlődés. Simó általánosságban azt ígéri, hogy 2 év múlva sokkal több funkcióval működik majd az oldal. A vezérigazgató a kedélyek megnyugtatására elmondta, direct mail inváziót nem zúdít – a törvényi keretek miatt nem is zúdíthat – a közösségre, idővel viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy bizonyos új fizetős szolgáltatások is megjelenjenek. Simó a személyes adatok biztonságát garantálja. Példának a Freemail és az origo egyéb szolgáltatásait hozza, ahol egy nagyobb felhasználói csoport esetén sem merültek fel aggályok ezzel összefüggésben.

Azt, hogy az ígéretekkel megelégszenek-e a felhasználók, még nem tudni, de a felvásárlás hatására csak jelentéktelen számú kijelentkezés történt. A virtuális tér viszonyainak változására utal ugyanakkor, hogy a hasonló site-okon rekordméreteket öltött a jelenlét: a pár hete induló és közel azonos szolgáltatást nyújtó Baráti kör (www.baratikor.com) tagjainak száma már meghaladta a 600 ezret, és a legújabb szülemény, a MyVIP (www.myvip.com) is több mint 300 ezres tábort toborzott röpke két hét alatt. A konkurencia felbukkanása a kisebb baj. Nagyobb fejfájást okozhat a T-Online-nak, hogy mivel a régi tulajdonosok elmulasztottak védjegyet bejegyezni az iWiW-re, ez év januárjában megtette helyettük a tőlük független Koncz Ügyvédi Iroda, amely ma az iWiW, iWiW BETA védjegyek boldog tulajdonosa. A Virgo Systems későn ébredt, amit mutat, hogy védjegykérelme csupán ez év májusában érkezett be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Kérdés tehát, hogy a névhasználatért indított harcot peren kívül vagy peres eljárás keretében folytatja-e le az új tulajdonos.