Ismét problémák körvonalazódnak az autópálya-építések legfőbb forrásának tekintett PPP konstrukciók kapcsán. A legfőbb kérdés ezúttal is az lehet, hogy a konstrukciók költségvetési elszámolási módszerét jóváhagyó Eurostat – az EU statisztikai hivatala – miként értékeli az idei fejleményeket. A Pénzügyminisztérium (PM) álláspontja szerint az Eurostat utólag minősíti, hogy az autópálya-finanszírozás költségvetésen kívüli elszámolása megfelel-e az EU szabályrendszerének, így nem szükséges előre állásfoglalást kérni a hivataltól.
Lapértesülések szerint ugyanakkor tartani lehet attól, hogy az Eurostatnak nem tetszik majd a sztrádaépítést finanszírozó Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. versenyeztetés nélkül történt kiválasztása e feladatra, s ez állna annak hátterében, hogy a PM egyelőre nem adta áldását az építkezéseket finanszírozni hivatott kötvénykibocsátásra. A tárca érve ezzel szemben az: az említett cég szerepének vizsgálatakor nem az a fontos, hogy az tenderen méresse meg magát, hanem az, hogy bevételeinek több mint a fele a piacról származzon. Márpedig az ÁAK bevételei részben a sztrádamatricák eladásából, részben pedig ugyan a költségvetéstől kapott, ám a PM szerint nem költségvetési, hanem piaci bevételnek számító rendelkezésre állási díjból folynak be.
Az elmúlt évre vonatkozó beszámolót a PM márciusban elküldte Brüsszelbe; a dokumentum elkészítésében a Központi Statisztikai Hivatalon túl a Magyar Nemzeti Bank is részt vett. Abban az esetben, ha az EU statisztikusai végül nem fogadják el a magyar elszámolási módszert, becslések szerint a GDP 1,0-1,5 százalékával emelkedhet az államháztartási hiány. Márpedig ez nemcsak belpolitikai muníciót szolgáltatna az ellenzéknek, hanem gyakorlatilag lehetetlenné tenné a maastrichti kritériumok közül a 3 százalékos GDP-arányos hiányra vonatkozó feltétel (elemzők szerint már így nagyon necces) teljesítését 2008-ra. A Goldman Sachs egyik elemzése szerint azonban még ha a kormánynak sikerülne is különböző elszámolási manőverekkel a 3 százalékos küszöb alá szorítania az államháztartási hiányt, nem kizárt, hogy az Európai Központi Bank akadályt gördít az euró-csatlakozásunk elé. Az elemzés szerint a bank kifogásolhatja, hogy a deficitcsökkentés ütemének gyorsasága nem tükröz fenntartható folyamatokat.
A következő kormányt adó koalíció a kampány során elkötelezettségét hangoztatta a 2010-es eurócsatlakozás mellett, ám elemzők csúszást valószínűsítenek. Ezzel Magyarország nem lenne egyedül a frissen csatlakozott EU tagországok között. Az észt kormány például a közelmúltban jelentette be, hogy egy évvel eltolja az euró eddig 2007 januárjára tervezett bevezetését, ám ezt a későbbi időpontot is veszélyeztetheti, ha a féktelenül dráguló olaj felhajtja az inflációt. A drága olaj nyomán az észt jegybank a 2006-ra várt alig 3 százalék fölötti szintről csaknem 4,5 százalékra emelte inflációs előrejelzését, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a vállalt határidő teljesítését. A maastrichti szerződés értelmében az eurózóna-tagok és a csatlakozni vágyó ország fogyasztói árainak növekedési üteme legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagos mutatóját.