Számításaik szerint a dinoszauruszok kipusztulásáért felelős kisbolygó-becsapódás során akár mikrobákat is szállító törmelékrészecskék szabadulhattak ki a világűrbe. Ezek olyan sebességre is szert tehettek, hogy néhány millió év alatt akár a Jupiterre, vagy a Szaturnusz holdjaira is eljuthattak.
A Szahara homokja hatással van az Atlanti-óceán termékenységére
– állapították meg brit kutatók. Szerintük a Nyugat-Afrikából kiinduló szelek által szállított homok sok nitrogént, vasat és foszfort juttat a tengerbe, ami serkenti a növényi, s azáltal az állati plankton szaporodását. Az évente vízbe jutott homok mennyiségét 500 millió tonnára becsülik.
Az esőzések megfigyelésére alkalmas műholdas hálózatot állít pályára
Japán és az Egyesült Államok. A 6-8 szatellitből álló rendszer alapján nyert információkból lehetőség nyílik majd a Földön lehulló teljes csapadékmennyiség becslésére.
Szén-dioxidszállító vezetékrendszer kiépítését
javasolja a globális felmelegedés mérséklésére a Statoil norvég olajcég. A társaság szerint az ipari tevékenység, vagy földgáz- és kőolaj-kitermelés következtében keletkező üvegház gázt ezen lehetne az Északi-tenger felé szállítani; ez alatt olyan geológiai formációk találhatók, amelyek számításaik szerint évszázadokra elnyelhetnék egész Európa szén-dioxid-kibocsátását.
Kisbolygó-becsapódás nyomára bukkantak
amerikai geológusok az Antarktisz nyugati partvidékén. A meteor 5 kilométer átmérőjű lehetett, és ötmillió éve eshetett a Ross-tengerbe. A tudósok a becsapódás közben keletkezett hő hatására képződött üvegszerű kőzetgömböcskék, úgynevezett tektitek alapján azonosították az ütközést.