Karakterszínészek

Halálra vagyok fényképezve - említette egyszer Marlene Dietrich. Vannak popsztárok, akik legalább annyira élnek a dalaikban, mint egy-egy jól elkapott pillanatukban.














Richard Ashcroft: Keys to the World

Richard Ashcroftot és Graham Coxont nyugodtan beterelhetjük ugyanabba a nyerstéglás munkástelepi brit utcába – legfeljebb fellökik egymást. És itt ugye egyből beugrik Ashcroft korábbi zenekarának a The Verve-nek a Sweet Better Shimphony című klipje, amelyben a James Dean-es manírokkal felvértezett sovány fiú mindenkit fellök, aki nem tér ki az útjából. De mi a közös a két sztárban? Nos, mindketten elhagyták britpop két anyahajóját, hogy a gyarmati vizeken egyedül induljanak az ismeretlen felé. Ashcroft a The Verve-t, míg Coxon a Blurt torpedózta meg. Mindketten sikeres szólókarriert mondhatnak magukénak. És mindkettőjük új lemezzel örvendeztetett meg minket. Mindkét előadó „fazon”. Igaz, hogy a zenét nem nézni kell, hanem hallgatni, de nem lehet elmenni a két karakter mellett. Ashcroft a Keys to the Worldön James Dean híres Times Square-es pózát hozza, Coxon a lemezborítója poszterén pedig az „SZTK-szemüveges gyógyegér értelmiségit”, félrecsúszott nyakkendőben, selyemsállal.















Graham Coxon: Love Travels at Illegal Speeds

A Keys to the World nagy slágere, a Break the Night with Colour lehetne egy Robbie Williams-szám is. Nos igen, nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, Ashcroft ezzel a lemezével kiérdemelte az alternatív Robbie Williams címet.

A vonósokkal és vokálokkal „kihímezett” dalokat valóban csak egy hajszál választja el attól, hogy kereskedelmi slágerek legyenek, ugyanakkor mégis hiteles személyiség áll a jórészt középtempós felvételek mögött, így hajlunk arra, hogy kijelentsük: az ebben az alakban kihordott slágerek érvényes variánsai Ashcroft korábbi megnyilatkozásainak.

Coxon viszont keményebb, mint valaha. A Blurre emlékeztető dalok (például a Just a State of Mend) mellett túlsúlyban vannak a nyers, és meglehetősen puritán punk-számok, amelyek főleg a korai Clash szellemiségét idézik. Coxon személyes hangvételű, néhol a Pixiesre rájátszó (You & I) megoldásai összeállnak egy komplex műsorrá, bebizonyítva azt, hogy az ügyesen kiválasztott átmeneti kabát mellett egy jól eltalált gitárriff is öltöztet.

Richard Ashcroft: Keys to the World • EMI • 44 perc, 10 szám. Poptőzsdei árfolyam: ***
Graham Coxon: Love Travels at Illegal Speeds • EMI • 51 perc, 13 szám. Poptőzsdei árfolyam: ****

Címkék: Hetilap: Plusz