A vallási-etnikai ellentéteket is boncolgató, Erdélyben játszódó szerelmi történetet Kállai István és Böhm György dolgozta át. Humoros, humanista szöveg jött létre. A történet szerint Patkós Rózsiról saját maga számára is csak a házasság küszöbén derül ki, hogy zsidó: ez pedig teljesen felforgatja a lány és a közösség életét. A Keleti Márton által csaknem 70 éve megfilmesített darabból nem tökéletes, mégis nagyszerű előadás született. Ugyan a számok között akad néhány gyengébb, a dalszövegek (Miklós Tibor) időnként alig érezhetően, de döcögnek – mégis tehetség, profizmus és kemény munka sugárzik a színpadról.
Már a kezdeményezés is rokonszenves, hogy a kelet-európai zsidó hagyomány zenei kincseire és dallamvilágára modern műfajú produkciót álmodtak. Az előadás zenei világa igen jól kombinálja a klezmer motívumokat és a kortárs sikermusicalek hangzását. A kivitelezés pedig nemzetközi mércével is kitűnő, exportra alkalmas. Rogács László és Bodor Johanna koreográfiája látványos, a táncok ötvözik a tradicionális és a modern elemeket. Béres Attila irányítása alatt a színészek valósággal megtáltosodnak. Mikó István talán pályája egyik legjobb alakítását nyújtja a kocsmáros, Herskovics szerepében, méltó párja a mindig fantasztikus Molnár Piroskának: kettejük tangója az előadás talán leghálásabb jelenete. A második szereposztásban Felföldi Anikó és Melis Gábor kevésbé brillíroznak. Gyenge dal jut Lehoczky Zsuzsának. Jobbat érdemelne. Szeretnivaló Faragó András papja és Jantyik Csaba rabbija. Bájos jelenség Janka, a kocsmáros lánya szerepében Szendy Szilvi, váltótársa, Bódi Barbara gyönyörű hangjával és tehetséges természetességével meggyőző. Kitűnő Kerényi Miklós Máté, aki az Amerikába vágyó Dávidot formálja meg; nem hiányzik a tudás Mikola Gergőből sem, talán a virtuozitásnak van kissé híján.
A 79 éves örökifjú Mednyánszky Ági, Kovács Zsuzsa és Papadimitriu Athina barátnő triója fergeteges, Szabó P. Szilveszter román katonatisztje jó értelemben véve hátborzongató. Benkóczy Zoltán a néhai Blumként zsidó buffo. A férfi főszerepben Mészáros Árpád Zsolt nehéz és kevésbé jól sikerült dalokat is kitűnően ad elő, színészileg sem lehet rá panasz. György Rózsa Sándor szívből játszik. Siménfalvy Ágota múltjának, vallásának, sorsának gyakori változásait méltósággal tűrő Patkós Rózsi. Csodaszépen énekel Kékkovács Mara. Túri Erzsébet már tervezett nagyszerű jelmezt az Operettnek, most díszletben hozza a formáját, a ruhák Füzér Annira maradnak. A Nagymező utcából talán világhódító útra indulhat a Menyasszonytánc. Érdemes lenne rá.
Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc – klezmer-musical • Budapesti Operettszínház • Rendező: Béres Attila. Következő előadások: április 29., május 8., 9.