Vegye-vigye

Csak 800 kilométer, egynapi járóföld az autópályákkal kikövezett napnyugati tájon. A tramini az egyik legjobb bort adó szőlőfajta, a nagyok közé tartozik, ott a helye a rizling, a sauvignon blanc és/vagy a chardonnay mellett.

Itthon szaladtam bele a minap egy tökéletes példányba, erről szeretnék most fecsegni itten. Borunk világos aranysárga, a hosszú dugó alján finom borkőkristályok, ez a tramini ugyanis csaknem tízéves. Nagyon tiszta rózsaillattal köszön, telt, lágy érintésű, olajos, koncentrált, elképesztően jó bor ő, hibátlan, friss savakkal, utóízében kesernyével. Minden emeletén (szín, illat, íz) rend van. Forognak fiatalabb változatai is, a 2004-es haloványabb illatú, a 2003-as érettebb, teltebb. Mint a hőmérő, jelzik az évjáratot, a hármas közelebb áll a 1997-eshez persze, mint a 2004-es. De ó, az az 1997-es! Az olyan, mint a búgó hangú „késői szüretelésű” babám a Vegye-vigye-szerű kebleivel, igazi érett, sőt, túlérett nőhöz hasonlatos.

A borok a Hilltopot és Kamocsay Ákost dicsérik. A Hilltop magyar viszonyok közt nagypincészetnek számító műhely, mely több teljesen tuti bort is forgalmaz. Azok közé tartozik, ahol etikus, szép, profi munkát végeznek, hasonlóképpen, mint mondjuk a Szőlőskertnél vagy a Törleynél. Ráadásul ez reduktív, azaz hordót nem látott bor, élő példája annak, hogy a jó alapanyagú, jól elkészített reduktív bor is sokáig él, nem csak egy-két nyarat, ahogy a közvélekedés tartja. Értőbbeknek való bor ez a halovány rózsaillat alatt hullámzó száraz ízképével, és valószínűleg tényleg jól pászítható az ázsiai konyhához (ami olyan, mintha azt mondanánk, hogy európai konyha). Mondjuk egy ötízű kacsa, egy édes-savanyú garnéla, vagy nyolc kincs mártás mellé biztos jó lehet.

Hilltop Muzeális Fűszeres Tramini 1997• Lágy érintésű, olajos, koncentrált bor • Halovány rózsaillat alatt hullámzó száraz ízkép • Ázsiai ételek mellé