Tőkeáttétel

A tőkejuttatás és a hitelezés formáit illetően térnek el egymástól leginkább a jelenlegi kormányzat és az ellenzék vállalkozásfejlesztési elképzelései.

Liberális szavazóként is csak az egyik szeme nevetett a legutóbbi választások után annak a Balaton-parti vendéglősnek, aki üzlethelysége bővítéséhez több millió forintnyi állami támogatást remélt az Orbán-kormány idején futó Széchenyi Terv keretében. Lecsúszott róla, miként hoppon maradt az uniós pályáztatás első körében is. A tóparti idegenforgalom fellendülésében viszont nem bízik annyira, hogy nagyobb hitelt vegyen fel, így továbbra is a nyolcvanas évek nosztalgiázóira építi egyre inkább lepukkanó bodegáját.


A hozzá hasonló helyzetben lévő kis- és középvállalkozókat, a kkv-szektor érintettjeit a pártok most ismét választásra késztetik: egy újabb, a korábbiaktól eltérően most már uniós alapokra is helyeződő feltőkésítési programban bízzanak-e, vagy a hosszú távú versenyképességi ösztöneiket ébren tartó támogatott hitelezésben.

A legnagyobb ellenzéki párt által felvázolt új Széchenyi Terv az előbbire épít. Négyötöd részben uniós, egyötöd részben költségvetési forrásokból, négy évre 1000 milliárd forintos vissza nem térítendő kis- és középvállalkozói feltőkésítési keretet képzel el (egy 500 milliárd forintos foglalkoztatás-támogató alap mellett). „Erre a tőkealapra építkezne még a kedvezményes hitelek és állami garanciák nagyjából további 1500 milliárd forintos rendszere” – vázolta fel az elképzeléseket a Figyelőnek Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere.


Kóka János, SZDSZ: csökkentenénk a végleges tõkejuttatások arányát.

FORRÁSTÖMEG. A jelenlegi kormányzat elképzeléseiben ellenben nem szerepelnek ilyen nagy súllyal a vissza nem térítendő hitelek. „Hosszú távon fenntartható rendszert kívánunk működtetni, azaz a végleges tőkejuttatások arányát csökkentenénk. Az összes kkv-támogatás növekedésének köszönhetően ez abszolút értékben még így is több annál, mint amennyi valaha is volt Magyarországon. Ám nem szeretnénk a piacot helyettesíteni” – érvelt a Figyelőnek Kóka János gazdasági miniszter. A kormány a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban összesen 650 milliárd forintnyi közvetlen visszatérítendő és végleges támogatással számol, ehhez jönne még 400-500 milliárd forint fejlesztési és mikrohitel. Vagyis kiindulva abból, hogy Magyarország 2007 és 2013 között mintegy 6 ezer milliárd forintnyi forrást tud majd lehívni az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, ebből a versenyképességet támogató intézkedések részesedése várhatóan 15 százalék körül alakulhat. Így a hazai társfinanszírozással együtt meghaladhatja az 1000 milliárd forintot. „Ennek egy része különböző pénzügyi eszközök – hitel, garancia, tőkekihelyezés – támogatásán keresztül megtöbbszörözött forrástömeget generál majd a vállalkozói szektor számára” – utal Kóka a multiplikátor hatásra. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül kihelyezett források (mint a refinanszírozott tőke vagy a mikrohitelek) többször is visszafolynak és újból kiközvetíthetők. Másrészt – a miniszter érvelése szerint – a hitelkamat- vagy garanciatámogatás formájában felhasznált összegnek is a többszöröse (akár 15-20-szorosa) juthat el a vállalkozókhoz.

Kóka úgy tartja, hogy a végleges tőkejuttatásokkal szemben ezekre a megoldásokra azért is szükség van, mivel „nem elringatni akarjuk a vállalkozásokat, hanem felkészíteni a fokozódó hazai és nemzetközi versenyre.” A kormányzati elképzelések így azokat a megoldásokat részesítik előnyben, amelyek a versenyképességet növelik. „Írországban kockázati tőkealaphoz hasonló rendszerek garantálták, hogy az uniós forrásokat a legnagyobb hatékonysággal használják fel, és minél több áttétellel a lehető legnagyobb gazdaságfejlesztési hatást érjék el” – példálózott Kóka.


Matolcsy György, FIDESZ: vissza nem térítendõ forrásokkal tõkésítenénk fel a kkv-kat.

ELOSZTÁSI ÖSSZHANG. Érdekes, hogy a források felhasználásának alapvető különbözősége ellenére az elosztási szerkezetben közelít a két tábor álláspontja. A Fidesz is valamilyen holding-struktúrába, tőkekockázati alapszerkezetbe tenné be az EU-s és a költségvetési pénzeket. „Ez nem csupán uniós követelmény, de technikailag is létfontosságú a gyorsabb lehívás miatt” – indokol Matolcsy György. Ha ugyanis mondjuk négy tőkekockázati társaság rendelkezik az 1500 milliárdnyi vissza nem térítendő forrás felett, akkor azokon keresztül (amennyiben működésüket, szervezetüket elfogadják Brüsszelben) „lényegében egy hét alatt le lehet hívni a vonatkozó egyéves támogatási forrást”. Ezt követően a tőkekockázati társaság pályáztathat, míg ha megtartanánk a jelenlegi rendszert, akkor pályázatonként kell az EU-forrást lehívni.

A követendő támogatási forma kérdésében egyébként nemcsak a Balaton-parti vállalkozó kerülhet dilemma elé, de a nálánál sokkal jobban tájékozott érdekképviseleti szervek is. „Ne ingyen tőkét, hanem kedvezményes kölcsönt adjanak a kkv-knak!” – fogalmaz például a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) által összeállított tíz pont egyike. Matolcsy György szerint viszont sikerült megállapodni a szervezettel abban, hogy az új Széchenyi Terv menetének felügyeletére társadalmi kuratórium alakul. Ebben a kamarák mellett részt vesz a VOSZ is, amit Matolcsy szerint már elegendő garanciának látnak az eredményes működtetésre. „A többi vállalkozói szervezetnek nem volt kifogása, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig kifejezetten azt kéri, hogy a vissza nem térítendő pénzek adják a teljes állami támogatási program felét” – mondja Matolcsy György.

A parlamenti pártok egyéb vállalkozásfejlesztési, vagy a kkv-szektort megszólító programpontjai aligha váltanak ki ilyen fejtörést az érintettek körében. Mindegyik párt ígéretei között hangsúlyosan szerepel például az adminisztrációs terhek csökkentése. A Fidesz négy év alatt a jelenlegi adminisztrációs és ügyintézési idő, valamint költség megfelezését ígéri. A kormánypártok pedig a széttöredezett vállalkozásfejlesztési intézményrendszert a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alá kívánják szervezni. „Ennek a szervezeti sémája már a nyárra kialakítható. Az intézményrendszer egy része az idén őszre beolvasztható az MFB-be, ahol pedig törvénymódosításra lesz szükség, ott az érintettek 2007 januárjától kerülhetnek a Vállalkozások Bankjába” – mondja a menetrendről Kóka János.

A liberálisok tervei között szerepel az elektronikus pályázati rendszer bevezetése is: az anyagokat egy internetes felületen keresztül kell majd beadni. Könnyebbség lehet a vállalkozóknak, hogy elsőként csak az érdemi pályázati anyagot kellene benyújtani, amely alapján eldönthető, hogy maga a téma támogatható-e.

A pártprogramok főbb ígéretei
FIDESZ


1. Széchenyi Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Alap felállítása; az uniós források döntő részének ideirányításával, valamint költségvetési forrásokkal négy év alatt mintegy 3 ezer milliárd forintot ígérnek vissza nem térítendő támogatásokra, kedvezményes hitelekre, hitelgaranciára, visszatérítendő tőkejuttatásokra
2. Új közbeszerzési törvény, amelynek révén 2007-től a közbeszerzési beruházások minél nagyobb hányada a hazai vállalkozásoknak jutna
3. Csak kiegyenlített számla után kellene áfát fizetni; garancia az állam áfa-visszafizetési kötelezettségeire
4. Közbeszerzési ajánlati normák bevezetése, minősített alvállalkozói láncok szervezése, a kisvállalkozók számára kedvezményesen elérhető, piaci alapú kockázatkezelő eszközök
5. Állami szabályozási eszközökkel biztosítanák a fizetési fegyelmet és a fizetési határidők jelentős csökkentését a kereskedelemben
6. A vállalkozói érdekképviseletek bevonásával olyan programot indítanának, amely 2007-től a jelenlegi felére csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terhét

MSZP
1. Egyszerűsíteni a jogi szabályozást, lényegesen csökkenteni az adminisztrációs terheket
2. Egyablakos szolgáltatás a kkv-szektornak a magyar vállalkozások bankjának létrehozásával, az 3. MFB keretei között összevonva az eddig széttagolt intézményrendszert
4. A következő uniós költségvetési ciklusban (2007-2013) 650 milliárd forint 150-200 ezer hazai vállalkozásnak
5. A hazai cégek külföldi tőkebefektetéseinek ösztönzése
6. Szabályozással csökkenteni a vállalkozói kiszolgáltatottságot
7. Az ipari parkok hálózatának és szolgáltatásainak bővítése, a vállalkozói inkubátorok, a regionális innovációs ügynökségek, a logisztikai központok fejlesztése
8. Tovább ösztönöznék a műkö­dőtőke-beáramlást, kiemelten a multinacionális cégek regionális központjainak, szolgáltató szervezeteinek, K+F intézményeinek Magyarországra telepítését

SZDSZ
1. Vállalkozók Bankja felállítása; az intézményrendszer egy részét már az idén őszre beolvasztanák az MFB-be
2. Hitel- és tőkeprogramok előtérbe helyezése (Széchenyi Kártya, mikrohitel, midihitel, Európa-hitel, fejlesztési tőke), a végleges tőkejuttatások arányának csökkentése
3. 650 milliárd közvetlen visszatérítendő vagy végleges támogatás 2007-2013 között, 400-500 milliárd fejlesztési hitel, mikrohitel
4. GVOP helyett Versenyképes gazdaságért operatív program (VEGOP), az uniós forrásokra építve; a program részesedése a teljes keretből 15 százalék körül alakulhat, a hazai társfinanszírozással együtt meghaladhatja az 1000 milliárd forintot
5. Elektronikus pályázati rendszer bevezetése; a pályázati anyagokat digitalizált változatban, egy internetes felületen keresztül kellene beadni; elsőként csak az érdemi pályázati anyagot kellene benyújtani

MDF
1. A hazai piac védelmében erősíteni kell a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörét, növelni költségvetési támogatását
2. Állami megrendeléseknél protekcionista szerződések a hazai beszállítók érdekében; az itteni piacon tevékenykedő multikat a magyar beszállítók meghatározott arányú igénybevételére köteleznék
3. A számviteli és az adózási törvény azonnali módosításával csökkentenék a vállalkozások adminisztrációs terheit
4. A jelenlegi kamattámogatási rendszer helyett állami garanciaalap létrehozásával támogatnák a kkv-szektor hitelhez jutását
5. Az áfa befizetése csak a számla kiegyenlítése után válna kötelezővé, az áfa visszaigénylése pedig csak a számla kiegyenlítése után válna lehetővé

Címkék: Hetilap: Gazdaság