Közismert sajátossága a nemesfémeknek - például az aranynak, a platinának vagy az irídiumnak -, hogy nehezen lépnek kémiai reakcióba más elemekkel, ezért is fordulnak elő a természetben tiszta állapotban.
Léteznek azonban agresszív eljárások, amelyek során a vegyészek még ezeket az oly közömbös fémeket is rávehetik arra, hogy más anyagokkal reagáljanak: az így létrejövő vegyületek tulajdonságai pedig általában nagyon különlegesek. Az amerikai Carnegie Instituion kutatói most óriási, a légköri félmilliószorosát is meghaladó nyomáson és lézerrel előállított, több ezer fokos hőmérsékleten nitrogénnel párosították a platinát és az irídiumot úgy, hogy közben új vegyületek keletkeztek. A képződött nemesfém-nitridek keménysége a gyémántéhoz fogható, elektromos ellenállásuk pedig kivételesen alacsony, a szupravezetőkhöz hasonló. Ráadásul irídium-nitridet korábban senkinek sem sikerült előállítania.
A kutatók szerint ezen új nitridek alkalmasak lehetnek arra, hogy a hagyományos fémbevonatként alkalmazott titánium-nitridet helyettesítsék velük (ezt például fémszerszámokban, de még horgászbotok zsinórvezető gyűrűiben is alkalmazzák), ezenkívül, mivel a nemesfémnek köszönhetően rendkívüliek az elektromos tulajdonságaik, félvezetőkben is kipróbálnák azokat. Egyelőre persze csupán néhány grammnyit nyertek az egzotikus anyagokból, ezért most könnyebb, és olcsóbb előállítási technológián dolgoznak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="5" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="400" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)