Nem ijedt meg a jegybank

A befektetők elbizonytalanodása azonban fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát. Különösen, ha a világpiacokon ismét csökken az étvágy a rizikós devizák iránt, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a nyugtalanitó költségvetési hiány lefaragására, vélték az elemzők.

Szeszélyes piacok

Kétszer váltott hangulatot a magyar piac ezen a héten. A hét elején az euró ellen két éve tapasztalt leggyengébb szintjére, 266,5 forintos árfolyam környékére szánkázott a forint, felélesztve a hónapok óta alvó várakozást, hogy az MNB kamatai megemelésével igyekszik majd stabilizálni a forintot.

Később azonban a világpiacon alábbhagytak a félelmek, hogy a világ nagy jegybankjai tovább emelik kamataikat. A tőkekiáramlás az emelkedő piacokról megfordult, és a forint csütörtökön a 260-as szinten stabilizálódott. Mindez azt eredményezte, amit néhány nappal ezelőtt még senki sem várt: eltűntek a várakozások, hogy az MNB hétfőn kamatot emel.

A Reuters havi felmérésének 18 elemzője és egy másik Reuters-poll 16 hazai devizakereskedő résztvevője egyöntetűen azt jósolja, hogy marad 6 százalék az alapkamat. Ezzel március már az ötödik hónap, amikor az elemzők és a dílerek egyhangúan változatlan kamatot valószínűsítenek a soron következő MNB-ülésre.

Év végéig már nem csökken

Az emelkedő piaci devizák nyugtalansága és a forint hullámzása mégsem múlt el nyomtalanul, és a szakemberek egységes várakozása egészen más kilátásokat takar, mint akár egy hónappal ezelőtt.

Az elmúlt hónapokban többségben voltak azok az elemzők, akik szerint a jegybank következő kamatlépése egy újabb csökkentés lesz. A márciusi eredmények viszont már azt mutatják, hogy erre az évre a konszenzus már egyáltalán nem vár kamatmérséklést.

Az a néhány elemző, aki még mindig kamatcsökkenésre számit, hátrább tolta ennek a valószínűsített időpontját, és többségbe kerültek azok, akik szerint a következő lépés inkább egy kamatemelés lehet.

A változás fő oka, hogy az elmúlt hét piaci eseményei felerősítették a félelmet, hogy a következő hónapokban újabb eladási hullámok sújthatják az emelkedő piaci devizákat. Egy ilyen helyzetben pedig a forint az elemzők és a devizakereskedők szerint különösen sebezhető lenne, hiszen a magyar egyensúlyi mutatók rosszabbak, mint a legtöbb számottevő pénzügyi piaccal rendelkező emelkedő gazdaság mutatói.

Nem látnak előre

A devizakereskedők konszenzusa szerint a jövő héten a forint nem gyengül tovább, és 260 és 265 között kereskednek majd vele, de a dílerek szerint a törékeny világpiaci hangulat jelentősen megnehezíti a jóslást.

„Azt se igen tudjuk, holnap mi lesz,” mondta egy devizakereskedő.
Az elemzők szerint a piacok hétfőn arra figyelnek, keményít-e hangnemén a központi bank, megpendítve a kamatemelés lehetőségét, vagy nem tulajdonít jelentőséget a piaci ingadozásoknak, és továbbra is az inflációs kilátásokra helyezi a hangsúlyt.

Jó inflációs kilátások, fokozott figyelem a költségvetésre

Az elemzői konszenzus a forintgyengülés ellenére továbbra is tarthatónak véli 2007-re az MNB és a kormány háromszázalékos inflációs célját, és azt jósolja, hogy márciusban tovább csökken az éves áremelkedés, a vártnál magasabb februári 2,5 százalékról 2,2 százalékra.

Egy bizonytalanabbá vált befektetői kockázattűrés közepette azonban az elemzők szerint fokozott figyelem irányul a költségvetés gyengeségeire. Különösen mert a választásokig minden bizonnyal már nem kerül sor költségvetési kiigazításra, és egy másik Reuters-felmérés szerint a nagy pártok kampányígéreteiben arra sem látszik határozott szándék, hogy a választásokat követően gyors reformokra kerüljön sor.

„Tekintettel a fiskális konszolidáció nehézségeire, a kamatok emelése látszik valószínűbb verziónak, különösen mert a piacok további kamatemelésekre számítanak az Európai Központi Banktól és az amerikai Federal Reserve-től, ami csökkentené a magyar kamatelőnyt,” mondta Leila Butt, az Economist Intelligence Unit elemzője.

Hitelesség kell!

Más elemzők szerint ugyanakkor a magyar hozamok gyors csökkenése sem kizárható, ha a választások után röviddel hihető költségvetési program születik, és az emelkedő piacokon sem indul újabb tőkekivonási hullám.

Az új kormány terveinek ismerete nélkül az elemzői konszenzus erre az évre a GDP 7,7 százalékára teszi a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó magyar költségvetési hiányt, ami jelentősen meghaladja a 6,1 százalékos előirányzatot.

A jövő évben a konszenzus szerint 6,5 százalékra csökkenhet a deficit, és ilyen paraméterek mellett 2013 körüli időpontra teszi a többségi vélemény az euró magyarországi bevezetését.