Tűhártyával

Így ez utóbbi használatával az élő sejtek, azok felszíne vagy belseje óhatatlanul megváltozik az eredeti állapothoz képest. A két sugártípus – az optikai és az elektron – által láthatóvá tett mérettartomány között a tudósok általában atomerő-mikroszkóppal, más néven alagútmikroszkóppal kutatnak, amellyel lehetséges eredeti állapotban is letapogatni a biológiai mintákat – úgy, hogy azok ne sérüljenek. Amerikai kutatóknak most sikerült továbbfejleszteniük ezt a roncsolásmentes nanotechnológiai vizsgálati eljárást: az új megoldással akár mozgókép is készíthető az élő sejtekben zajló folyamatokról. A Force Sensing Integrated Readout and Active Tip (FIRAT) nevű rendszer segítségével a korábbi alagút-mikroszkópos módszerek képalkotási sebességének százszorosát sikerült elérni, így vele a szkennelés az eddigi állóképek helyett immár mozgóképet is eredményez.

Az atomerő-mikroszkópia (Atomic Force Microscopy – AFM) lényege, hogy egy apró tű végigpásztázza a vizsgálandó felszínt – azt csaknem megérintve -, miközben közte és a minta között elektromos áram folyik. Ezt folyamatosan mérve számítógép segítségével megkapható a felület topográfiája, akár atomi felbontásban is. Az új megoldás annyiban tér el a hagyományos AFM-verzióktól, hogy esetében a „tű” inkább dobszerű hártya, amely több információ felfogására képes, ráadásul gyorsabban. Hasonlóan ahhoz, ahogy a mikrofon membránja felveszi és átalakítja a hangrezgéseket, a FIRAT hegye is pontosan érzékeli és leképezi a megfigyelt objektumban zajló mozgások keltette változásokat, így azokról akár mozgóképet is készíthet.