Blogok a szeren

Több számítógépes trükk volt Hugh Grant táncában, mint a Jurassic Parkban összesen – enged bepillantást az Igazából szerelem (Love actually) rendezője a film leghíresebb jelenetének kulisszatitkaiba. Ebben a brit miniszterelnököt alakító Hugh Grant John Travoltát megszégyenítő tánccal fakaszt egyszerre könnyet és mosolyt a nézőben. A magánszám Gyurcsány Ferencet is megihlette. Olyannyira, hogy Batiz András esküvőjére ugyanerre a zenére egy, az eredetire emlékeztető táncot igyekezett reprodukálni, felvillantva valamit sajátos mozgáskultúrájából. A lapunk által megkérdezett koreográfusok a kormányfő táncát a stréber diák „hurrá, dicséretet kaptam matekból” örömujjongásával rokonítják, noha utóbbi rituálét a szigorúan magányosan elkövetendő bűnök közé sorolják.

Politikai hirdetések. A fiatalok voksának megszerzésére az MSZP-nek van nagyobb szüksége.

LENDÜLETES KEZDÉS. Bár a miniszterelnök internetes naplójában tagadja, hogy kampányfogás lett volna a produkció, a kívülállók ezt vitatják. Batiz a meglepetés-videót ugyanis annak megszületéséhez képest fél évvel később, kampányidőszakban, ráadásul pont akkor tette elérhetővé, amikor a miniszterelnök webes naplója elstartolt a blogtérben. Hárítás ide vagy oda: Gyurcsány betáncolta magát a nemzetközi térbe, ahol a Dresdner Bank befektetési részlege – amely a videóról külön értékelést készített – úgy summázta a véleményét: a videoszösszenet publikálása lendületet adhat az MSZP-nek.

Gyurcsány Ferenc blogja a fiatal és városi választók körében igyekszik erősíteni a miniszterelnök népszerűségét. „A webnapló közvetlensége és stílusa hitelesebbé teszi a politikust a választópolgárok szemében, földi halandóként tüntetve föl az államférfit” – tudtuk meg az MSZP választási csapatától, amely élni kíván a modern kampányeszközök adta lehetőségekkel. „A fiatalok voksának megszerzésére az MSZP-nek van nagyobb szüksége” – véli Babarczy Eszter médiakutató. Szerinte ilyen erőfeszítésre kevésbé érezhet késztetést a Fidesz. Tőlük a modern technológia ideologikus használata különben is távol áll. „Szervert persze fel tudnak törni – emlékeztet a közelmúlt legjelentősebb közéleti botrányára Babarczy -, de világképüknek nem része a technológiai fejlődés. Vezető politikusaik így nem is bíbelődnek blogírással.”

Lapunk igyekezett utánajárni annak, hogy ez mivel magyarázható, ám sem a kampányfelelősök, sem a sajtóosztály nem reagált megkeresésünkre. A párt vezetéséhez közel álló informátorunk szerint a kampánystábban és a sajtórészlegen a szerverügy kapcsán még lapzártánkkor is tartott a katasztrófaelhárítás. Informátorunk elmondta: Babarczy meglátása helyes, a Fidesz világképének valóban nem része a technológiai fejlődés, de hozzáfűzte, hogy leginkább azért nem, mert a párt prominenseinek a klaviatúra szó hallatán még mindig a zongora ugrik be elsőként, és abból sem a digitális fajta.

Komolyabb merítés híján a meglévő polbloggerek munkáinak tanulmányozása marad. Gyurcsány Ferencét vizsgálva hamar kiderül, hogy a bejegyzéseket nem a miniszterelnök pötyögi be. Kalandjait – akárcsak Cooper ügynök a Twin Peaksből – diktafonba mondja. A digitalizált mondanivaló nyelvezete azonban gyakran esetlen, stílusa olykor középiskolás, átlagemberre valló – nyilván pont ez a cél -, miként a tollba mondott anekdoták is hétköznapiak. „Totó kutya első osztályba lépett, életében először nyakörv volt rajta, és elvittük sétálni.” „Amikor Klára először említette némi iróniával, hogy szakácskönyvet fog írni, azt hittem, hogy rosszul hallok” – olvashatjuk az izgalmas családi történeteket, amelyek a kampánystáb szerint naponta 50 ezer oldalletöltést produkálnak.

Könyvformában kiadva persze Demszky Gábor naplójegyzetei sem állnának a bestsellerlisták élén. Hazánk első politikai blogja a főpolgármester nevéhez fűződik, akinek lelkesedését az európai parlamenti választások és a villaügy tisztázása táplálta. Demszky webes naplójában amolyan honi Petrocelliként tünteti fel magát: „…nehéz volt belelátni a szépet. Néhányan bolondnak is néztek, vajon miért fektetek be akár egy fillért is egy hegytetőn álló, romos épületbe, ahol még víz sincs. Nem értették, hogy vagyok képes heteket lakókocsiban tölteni a házak szomszédságában”. Ügyeinek alakulását nem követhettük nyomon hosszasan, ugyanis miután elmagyarázta, hogy is volt a horvátországi ingatlanvásárlás, a politikus naplóírói szorgalma lelohadt.

Túlmotiváltnak Eörsi Mátyást sem mondanánk. Naplóírási kedve meglehetősen hektikus, a bejegyzések között van, hogy fél év szünet is eltelik, viszont az írásai politikai jellegűek és kommentálhatók. Ez utóbbit hiányoltuk Baráth Etelétől, akinek bár lehet reflektálni bejegyzéseire, azokat az olvasó nem láthatja, vagy csak nem érkeznek hozzászólások a híradásaira, amit saját maga által megélt politikai kulisszatitkokkal dob fel: „…kis színes sztori szintén a múlt hét végéről. A miniszterelnök a Körcsarnokban mutatta be a budapesti jelölteket, mások között engem is. Az egész rendezvény vidám hangulatát megalapozta az a mini vízesés, amelyet Gyurcsány Ferenc spontán módon idézett elő azzal, hogy megérkezésekor véletlenül belerúgott az átlátszó műanyag pulpitusába. Az előre rákészített pohárból a víz persze azonnal kilöttyent. Szépen folyt lefelé, egészen a srélyen [sic!] döntött papírtartó tábla aljáig, ahonnan már szabadon zuboghatott alá a szónok elé, mint afféle minilátványosság, ad-hoc show-elem.”

KÉRDÉSES JÖVŐ. A felsoroltakon kívül újabban blogírásba kezdett Lamperth Mónika belügyminiszter is. A hazai kínálat így is szerény, ám külföldi példák azért akadnak. A legutóbbi amerikai elnökválasztás idején George Bush és John Kerry, valamint más jelöltek is éltek az új csatorna adta lehetőségekkel, amelyeket azonban nem kizárólag a politikusok használnak ki. A politikai témájú közösségi blogoknak nemcsak a hagyományos média híreinek ellenőrzésében, hanem az onnan kimaradt információk széles körű megtárgyalásában is szerepük van. Ilyen republikánus találkozóhely az Instapundit, illetve liberális megmondóoldalnak számít a Daily Kos.

A közösségi blogok itthon ezzel szemben kerülik a politikát. Babarczy Eszter szerint Magyarországon inkább az internetes fórumokon, törzsasztalok berkeiben zajlik a politikai élet kommentálása. „Ebben a választásban még nem szenved hátrányt az a párt, amelyik nem alkalmazza a blogot kampánystratégiájában” – véli Pintér Róbert, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója. A politológus szerint a blog egyelőre csak kiegészítő elem azoknál a pártoknál, amelyek a szabadabb kommunikáció hívei. Hogy a 2010-es választások idején jut-e ennek a műfajnak komoly szerep a kampányeszközök között, az a blog jövőjétől függ. Attól, megtalálja-e a helyét, tisztul-e a funkcionalitása. Kérdés továbbá az is, hogy az állampolgári zsurnalizmusként is emlegetett blog, amelynek forradalma 2004-2005-ben következett be, szerez-e magának komolyabb alkotó- és rajongótábort Magyarországon.