Szombat délre jár az idő, de a moszkvai Mega-1 bevásárlóközpontban mégis óriási a tömeg. Sokan a francia Auchan szupermarketjében intézik a hétvégi bevásárlást, mások bútorokat vesznek a svéd IKEA áruházában, megint mások pedig a számtalan butikot róják, ahol az Yves Rocher kozmetikumoktól a Calvin Klein fehérneműig minden kapható. Bár zömmel drága nyugati árukat kínál, az orosz főváros egyik déli kerületében található Mega-1 a 2002. decemberi nyitás óta folyamatosan sikeres. Tavaly 52 millióan keresték fel, amivel a világ leglátogatottabb bevásárlóközpontja volt.
Nem sokkal messzebb a Rolf autókereskedésben Okszana Sztarosztyina éppen a regisztrációs nyomtatványt tölti ki új Mitsubishi Lanceréhez, amelyet 20 ezer dollárnak megfelelő rubelért vásárolt. Férjével, Makszimmal van egy kis építőanyag-kereskedő cégük, annak nyereségéből gyűlt össze a pénz az autóra. „Emelkedik az életszínvonal. Azok a fiatalok és középkorúak, akik havi ezer dollárt keresnek, megengedhetik maguknak, hogy kocsit vegyenek” – mondja Sztarosztyina. A Rolf tavaly kiérdemelte a legtöbbet értékesítő Mitsubishi-díler címet. Egy átlagos napon 15-20 darab Mitsubishit és Hyundait adott el 15 ezer és 60 ezer dollár közti áron. Ám a többi autógyárnak sincs oka panaszra. Az amerikai Ford oroszországi eladásai tavaly 54 százalékkal (!) nőttek, s miután a vállalat 2002-ben beindította a Focus modell helyi gyártását, ma már a piac több mint 11 százalékát birtokolja.
Elit pláza Moszkvában. Oroszország belekóstolt a jólétbe.
TŐKEREKORD. Oroszországra gondolva a legtöbb befektetőnek az energia jut az eszébe. Van azonban jó néhány amerikai, európai és ázsiai multinacionális társaság, amely nem a kőolajjal és a földgázzal foglalkozik, hanem a helyi fogyasztási boommal. Tavaly rekordmennyiségű, 16,7 milliárd dollár külföldi működő tőke érkezett Oroszországba, 38 százalékkal több, mint 2004-ben. A befektetések legnagyobb része a fogyasztási termékeket előállító szektorokat vette célba. A Coca-Cola például 600 millió dollárért felvásárolta a Multon gyümölcslégyártót, a holland Heineken sörgyár 750 millió dollárért szerzett érdekeltségeket, a Toyota, a Volkswagen és más autógyárak pedig termelő beruházásokat hajtottak végre. E cégeket döntően az orosz fogyasztás meglepő fellendülése vonzza, ami immár nemcsak Moszkvára jellemző, hanem egyre több, úgyszintén rohamos gazdasági fejlődést mutató városra is. Oroszország GDP-je tavaly 6,4 százalékkal, az elmúlt öt esztendőben pedig átlagosan évi 7 százalékkal bővült. Az egy főre jutó jövedelem dollárban számolva ugyanebben az időszakban évente majdnem 29 százalékkal emelkedett, amivel Oroszország még Kínát is megelőzi.
Az elkölthető jövedelem növekedése és a középosztály gyarapodása nyomán robbanásszerűen megugrott a fogyasztás valamennyi fajtája. Tavaly Oroszországban 600 ezer új külföldi személyautó talált vevőre, 57 százalékkal több, mint 2004-ben, és hatszor annyi, mint 2001-ben. A mobiltelefon-tulajdonosok száma 2000-ben 3 millió volt, ma 80 millió. A háztartások egyötödében van számítógép, ez négyszeres növekedés 2001-hez képest.
A vásárlási láz azért különösen figyelemreméltó, mert az egy főre jutó havi jövedelem, bár gyorsan nő, még mindig csak 300 dollár. Ennek ellenére meglepően sokan tudnak nyugati vagy akár annál is magasabb nívón élni. A lakosság leggazdagabb egytizede hozzávetőleg tizenötször annyit keres, mint a legszegényebb 10 százalék. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint – amelyeket a Merrill Lynch és a Capgemini tett közzé közelmúltbeli tanulmányában – 2004-ben 88 ezer dollármilliomos volt Oroszországban. Márpedig a Rolfnál – az ország legnagyobb autóimportőrénél és -forgalmazójánál – korántsem csak a milliomosok vásárolnak. Matt Donnelly, a cég elnöke úgy becsüli, hogy 8 millió orosz keres legalább 2 ezer dollárt havonta, 3,5 millió pedig kétszer ennyit. „Ez nem hangzik soknak, viszont a pénzük jó nagy részét fordíthatják vásárlásra” – teszi hozzá.
Ennek az az oka, hogy az oroszok jövedelmének mintegy 70 százaléka szabadon elkölthető, szemben a tipikusan 40 százalékos nyugati aránnyal. „Egykulcsos, 13 százalékos jövedelemadó van érvényben, támogatják a lakásvásárlást és az energiaárakat, a megtakarítási ráta pedig 10 százalék. Úgyhogy bőven marad mit elkölteni” – magyarázza Natalja Zagvozgyina, a moszkvai Renaissance Capital befektetési bank elemzője.
Nem szabad alábecsülni a szélesebb rétegek fogyasztási potenciálját sem. Az élelmiszer-ipari multik – amelyek a fogyasztási javak gyártói közül a legnagyobb befektetők Oroszországban – már felfedezték ezt a tömegpiaci lehetőségét. „Amint az emberek kilépnek a szegénységből, potenciális Nestlé-fogyasztókká válnak” – fogalmaz Bernard Meunier, az Oroszországban eddig félmilliárd dollárt invesztáló svájci óriáscég ottani első embere. A Nestlé legújabb orosz érdekeltsége a 120 millió dollárért épített, tavaly novemberben felavatott krasznodari instantkávé-gyártó üzem, amely húsz év után a cég első külföldi zöldmezős beruházása. A választás kézenfekvő volt, az oroszok ugyanis fejenként átlagosan 250 csésze instant kávét isznak egy évben, azaz többet, mint a világ bármely országának polgárai.
VÁLTOZÓ ÍZLÉS. E körülmény egyben azt is mutatja, hogy a fogyasztási boom mögött nemcsak a jövedelmek növekedése, hanem az ízlés és az életstílus változása is áll. A nyolcvanas évek végéig az oroszok szinte egyáltalán nem ittak kávét, csak teát. Hasonló a helyzet sörrel. Az egy főre jutó fogyasztás 1995-ben még csak 15 liter volt, tavaly viszont már 60 liter, ami csak pár literrel marad el az európai átlagtól. A nedű gyors térhódítása meg is látszik a külföldi vállalatok nyereségén, köztük a dán Carlsbergén, amely 50 százalékos tulajdonosa az Oroszországban piacvezető Baltyika söripari holdingnak.
A fehérárukat gyártó amerikai Whirlpool máris azt tervezi, hogy a török Vestel Grouppal közösen mosógépeket fog előállítani Oroszországban. Az American Express az oroszországi Standard Bankkal együttműködve december óta bocsát ki rubelalapú hitelkártyákat. Még a viszonylag későn érkező vállalatok is megtalálhatják a számításukat. A közvetlen értékesítésre építő Amway Oroszországban mindössze tavaly március óta forgalmaz kozmetikumokat és tisztálkodószereket, de az első teljes évre szóló, 100 millió dolláros előirányzathoz képest már kilenc hónap alatt 110 millió dollár árbevételt ért el, miközben teljes európai forgalma 600 millió dollár volt. „Az eredmények még a legmerészebb várakozásainkat is felülmúlják” – lelkendezik Leszek Krecielewski, az Amway országigazgatója. Erre az évre a vállalat már 200 millió dolláros értékesítést tervez az orosz piacon.
Az ország gazdasága nagyban függ a globális olajpiac alakulásától, így egy esetleges áresés megtörheti a fogyasztás lendületét. Ám a közgazdászok ma inkább tartósan magas olajárral számolnak, s ennek megfelelően felfelé korrigálják a jövedelmek és a fogyasztás alakulására vonatkozó prognózisaikat. A Goldman Sachs már azt vetíti előre, hogy 2025-re Oroszország lesz a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, 45 ezer dolláros egy főre jutó jövedelemmel.
Tény: Kína és India száguld, de minden jel szerint Oroszország is egyre jobban rákapcsol.