A biotechnológiát elsősorban a fejlődő országokban népszerűsítő szolgálat megállapította: tavaly már 21 országban, mintegy 90 millió hektáron termesztettek génmódosított szervezeteket – GMO-kat -, 11 százalékkal nagyobb területen, mint 2004-ben. Ez utóbbi adat némi lassulást jelez, mert tavalyelőtt még 20 százalékos növekedést regisztráltak.
Szójabab. Vezeti a GMO-listát.
A vizsgálat szerint egyébként 2005-ben világszerte negyedmillió új gazda kezdett GMO-k termesztésébe, és négy, a módosított fajtákkal korábban nem foglalkozó ország vezette be ezeket. Iránban GM rizst vetettek, Csehországban, Franciaországban és Portugáliában pedig kukoricát. Az EU-ban így már öt országban vannak szabadföldön génmódosított növények (Németországban és Spanyolországban már korábban is voltak ilyenek). A jelentés szerint a kontinensen még Romániában termesztenek GMO-kat.
A legelterjedtebb módosított növény továbbra is a növényvédő szereknek ellenálló szója, amelyet a teljes GMO vetésterület több mint 60 százalékán nevelnek; azt követi a rovar és/vagy növényvédőszer-ellenálló kukorica és a gyapot, valamint a repce. A globális GMO piac mérete 5,25 milliárd dollár volt tavaly; az IAAA szerint ez idén 5,50 milliárdra bővülhet.