• Az innovációról
Varga György Nem csak pénzkérdés című írásából (Figyelő, 2006/2. szám) technikai okok miatt kimaradt az alábbi rész. A cikk pontosabb érthetősége kedvéért az alábbiakban közöljük. A szerk.
„A tudás- és technológia-intenzív ágazatokban regisztrált innovációs aktivitás mutatói meggyőzően tükrözik a közepes méretű vállalkozásoknak a kisvállalkozásokkal szembeni fölényét. Ezért is elgondolkodtató az, hogy miközben 2001 és 2004 között az összes vállalkozás száma 10,5 százalékkal nőtt, a közepes méretűeké gyakorlatilag stagnált. A feldolgozóiparban a működő vállalkozások száma 7,6 százalékkal csökkent úgy, hogy a közepes méretű cégek száma mindösszesen 1,2 százalékkal nőtt. Tény az, hogy a közepes méretű vállalkozásoknak az összes feldolgozóipari vállalkozás számának százalékában kifejezett aránya 2001 és 2004 között elhanyagolható mértékben nőtt: 2,4 százalékáról 2,6 százalékára. Még egy adalék a helyzet jellemzésére: vonzó üzleti terv hiányában a 2005. évi 122 millió euró értékű kockázati tőkebefektetéseknek mindössze a 8 százalékából részesedtek közepes méretű vállalkozások (a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület 11 havi előzetes adata).
A közepes méretű társas vállalkozások száma is csupán 39-cel nőtt a két időszak között és ezzel az összes működő társas vállalkozáshoz viszonyított arányuk alig több az 1 százaléknál. A feldolgozóipar társas vállalkozásainak száma a négy év alatt összesen 22-vel nőtt, de arányuk 4,8 százalékról 4,5 százalékra csökkent. Meglehetősen torz szerkezetre utal az, hogy például a közel félszáz gép- és berendezésgyártó nagyvállalat mellett mindösszesen 210 közepes méretű cég működik. Vagy az, hogy a villamosgép- és műszergyártás több mint egyszáz nagyvállalata mellett csak 191 közepes méretű vállalkozás működik az iparágban. A vegyipar vállalati méretszerkezete is hasonló képet mutat: itt a 44 nagyvállalat mellet 59 közepes méretű cég működik.”
• A gázvitához
Olvasva a gázügyről írottakat (A megegyezés ára – Figyelő, 2006/2. szám), azt lehetne hinni, hogy pusztán gazdasági kérdésben vitatkozott össze Oroszország Ukrajnával. Holott igen erős orosz politikai és biztonsági érdekek vannak mögötte. Oroszország „lenyelhette” a három kis balti köztársaságnak, Moldovának, a Kaukázustól délre eső három államnak és az öt belső-ázsiai köztársaságnak az elvesztését. De Ukrajna és Belorusszia az orosz történelemnek és kultúrának szerves részei, sőt az orosz állam Kijevben jött létre. Egyrészt ez a tény, másrészt az, hogy mindkét állam szinte egybeér Oroszországgal, nem teszi elfogadhatóvá Moszkva számára Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozását. Még az ötlet felvetése sem fogadható el bármilyen orosz kormány számára. Ha Ukrajna abbahagyja a NATO-csatlakozáson való töprengést, ha ebben nem kap támogatást Nyugatról – úgy tűnik, nem is kap -, akkor aligha lesz folytatása a gázár-vitának Moszkva és Kijev között.
DEL MEDICO IMRE
Budapest