Csaknem egy évtizede dédelgetett álma válik valóra az Allianz Hungária Biztosító első emberének azzal, hogy cége bankot vásárol. Az álom megvalósulásához azonban éppen a józanság, a piaci helyzet által teremtett kihívás vezetett. Az Allianz ugyanis nem szívesen engedi meg, hogy hosszú távon folyamatosan csipegessék piaci részesedését, s profitját a kisebb versenytársak.
KLUBON KÍVÜL. A piacvezető biztosító a kiürített – állományát 2005 júliusában a Dresdner Bank AG magyarországi fióktelepének átadó – Dresdner Bank szüneteltetett licencét vásárolta meg. Noha a biztosítói szakmában akadnak, akik a tavaly több mint 160 milliárd forint díjbevételt besöprő, s ezzel egy évvel korábbi közel 26 százalékos piaci részesedését őrző Allianz Hungária „Napóleon-szindrómájáról” beszélnek, piaci elemzők inkább a piacát féltő nagybiztosító logikus és várható lépéseként aposztrofálják a döntést. Az Allianz kétmilliós ügyfélköre ugyanis olyan bázis, amelyet ügyes stratégiával sikeresen „húzhat le” a legnagyobb európai biztosító magyarországi leányvállalata. Az is figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a lépés lényegében ugyanarra az időpontra esett, amikor kiderült: a sokkal erősebb lobbiképességekkel rendelkező bankszektor sikeresen túrta ki a biztosítókat két, a biztosítástól egyáltalán nem idegen új termék, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz), valamint a babakötvények számlavezetésétől.
A tét nem volt kicsi. A babakötvény bevezetése évente közel 100 ezer új ügyfelet jelenthet, s a számlanyitás után már csupán a bankok találékonyságán múlik, milyen módon teszik több szálon kötődő ügyféllé a felnövekvő új nemzedéket. A babaszámlákon 18 év alatt több mint 1000 milliárd forint forráshoz juthatnak a bankok, s ennyi idő alatt közel ugyanekkora összegre számíthatnak a nyesz révén is.
Fővárosi fiók. Új irányba nyitnak.
„A bankárlobbinak sikerült elérnie, hogy csak az juthasson hozzá a megnyíló új piacokhoz, aki ťbenne van a klubbanŤ, ugyanakkor apró morzsát juttatott a lakossági piac felosztásából eddig lényegében kimaradó kisbankoknak is” – vélekedik Horváth Béla, az AVIVA Életbiztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. Az AVIVA nem mondott le a nyesz vezetéséről, s keresi a lehetőséget akár bank, akár a számlavezetésre szintén jogosult brókercég alapítására. Az AVIVA magyarországi vezetője szerint a történtek egyenesen a hazai biztosítási szakma széthúzását és együttműködésre való képtelenségét támasztják alá, ahol mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti, ahelyett, hogy – mint a bankok – közösen lépnének fel érdekeik védelmére.
Az Allianz Hungária mindenesetre egy huszárvágással megoldotta a helyzetet: a tevékenységét idén megkezdő bankjával jogosulttá válik mindkét, a biztosításhoz közel álló új termék, a nyesz és a babakötvény vezetésére is. Követői viszont nem látszanak. Az Allianz bankindításával éppen ellentétes stratégia körvonalazódik például a legnagyobb magyarországi életbiztosítónál, az ING Biztosító Rt.-nél. A cég holland tulajdonosa, amely három évvel ezelőtt még a kelet-közép-európai régió teljes back-office rendszerét tervezte Magyarországra telepíteni, ma leépít, s tovább szűkíti a hajdan jobb napokat megélt, néhány évvel ezelőtt azonban fiókhálózatát a Citibanknak eladó bankját.
PROFITPÓTLÁS. Pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a teljes szektor figyelmét felhívta a bankvétel potenciális hatásaira. A felügyelet egyik utóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a biztosítóknak is szükségük van a „risk transferre”, arra, hogy a banki kockázatvállalás irányába nyissanak, mivel azzal részben pótolhatják a visszaeső gépjárműkeresletből és a hagyományos életbiztosítások tömeges lejártából eredő keresletkiesést. Ennek ellenére a hazai biztosítási piac második legnagyobb játékosa, a Generali-Providencia Biztosító sem mozgolódik, sőt: a cégcsoportnál 2005 elején indult banki projekt megvalósítása lekerült a napirendről. A Generali-csoport Olaszországban és Ausztriában is működtet pénzintézetet, amelyek mintájául szolgálhattak volna egy magyarországi leánybanknak. A nagyszabású terv azonban elbukott azon, hogy a bécsi tulajdonos az otthoni bank mintájára rímelő, elsősorban hitelező kisbankot akart létrehozni, a magyarországi vezetők pedig egy komoly beruházást igénylő, jelentős pénzügyi csoport létrehozásában láttak fantáziát.
Már több mint egy éve, hogy visszavonulót fújt a legjobb profitabilitási mutatókkal bíró magyarországi biztosító, a 2001 és 2003 közötti évek nyereségéből tavaly 30 milliárd forint osztalékot fizető Aegon Magyarország; jelenleg nincs terv a pénzügyi csoporttá alakulásra. A cég ismert és igen jól prosperáló értékpapírcégét szüntette meg, igaz, akkor még híre sem volt a nyugdíj-előtakarékossági számlát feltételező negyedik nyugdíjpillérnek, pedig az – mivel a kereskedelmi bankok mellett a brókercégek is jogosultak a számlavezetésre – esetleg rábírhatta volna a tulajdonost az értékpapír-üzletág megtartására.
Lehet viszont, hogy éppen a kicsik követik a legnagyobbat. A francia tulajdonú Groupama Biztosítónál elmondták, hogy a csoport a közelmúltban alapított bankot Franciaországban, s a következő lépésben mérlegelik a leányvállalatoknál a bankalapítás lehetőségét. Az Union Biztosítónál kicsit másképp látják: vezetői szerint egy biztosító és egy bank gyümölcsöző együttműködéséhez nem feltétlenül szükséges közös tulajdonos. Elegendő, ha a biztosító talál egy „szabad” bankot (amely még nem kötelezte el magát egyik cég felé sem), s onnantól kezdve már csak egy jól irányított alkufolyamat – és persze ügyesen kialakított stratégia – kell ahhoz, hogy sikeres legyen a keresztértékesítés és a közös termékfejlesztés.
Az ilyesfajta problémák persze ismeretlenek a nagy pénzügyi csoportok körében. Az OTP-nél, a K &H Bank holdudvarában, az Erste-csoportnál, illetve a Magyarországi Volksbanknál a kereskedelmi bank és a biztosító mellett többnyire más – lízing-, értékpapír- és faktor-, valamint alapkezelő – cég is tartozik a csoporthoz. A nagy, 100-200 egységből álló fiókhálózatot működtető pénzügyi csoportoknak azonban más problémákkal kell szembenézniük. Kisbenedek Péter, a Mezőbank, az Agrobank és a Postabank romjain létrehozott Erste Bank Hungary csoport biztosítós múlttal is rendelkező vezérigazgatója úgy látja, a nagy banki hálózatok kockázata, hogy a hálózat kialakítása/fenntartása tetemes költséggel jár, így a bankokat „bevételi kényszer” szorongatja. S hogy ennek megfeleljenek, ha „holnaptól cipőt kell árulniuk, hát azt is megteszik”.
Ennek fényében igazán racionális lépésnek tűnik, ha az Allianz közel 2 millió – biztosítói, magán és önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészségpénztári – ügyfelét ügyes stratégiával banki ügyfelének is meg kívánja nyerni. A biztosító 130 irodából álló hálózattal rendelkezik szerte az országban, ezeket átalakítva rövid idő alatt a 440 fiókból álló OTP, valamint a 162 fiókos Erste és mintegy 160 fiókos K&H-hálózat mögé rögtön a negyedik helyre zárkózhat fel a képzeletbeli bankfiók-toplistán.