Nem keltett meglepetést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adata: e szerint novemberben 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Piaci elemzők hasonló adatra számítottak. A maginfláció továbbra is alacsony, 1,4 százalék volt, ez megegyezik az októberi, történelmi mélypontot jelentő értékkel.
Az infláció elemei közül az élelmiszerárak növekedése volt csupán a vártnál kissé magasabb – ez év októberéhez képest 0,8 százalék -, azonban a korábbi hónapokban ennek éppen az ellenkezője volt jellemző, így a megugró novemberi érték nem tekinthető negatív meglepetésnek.
Elemzők decemberre nagyjából a novemberivel megegyező inflációt várnak, a Reuters által megkérdezett szakemberek átlagosan 3,3 százalékra számítanak. Ezzel az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalék lehet, jövőre pedig – az áfa csökkentése következtében – valószínűleg 2 százalék alá csökken. A kedvező inflációs tendenciák adnának teret a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a jelenleg 6 százalékon álló irányadó kamat mérséklésére, azonban a monetáris tanács több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy kamatdöntéseinél elsősorban a magyar külső és belső egyensúly veszélyes tendenciáját figyeli.
Egyelőre azonban nincs még akut veszély. Oblath Gábor, a monetáris tanács egyik tagja egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az MNB legutóbbi inflációs jelentése óta nem változtak érdemben a monetáris kondíciók. Ebből az következik, hogy a testület nem számolt legutóbbi ülésén a kamatemelés lehetőségével. Az ülésről közzétett jegyzőkönyv igazolta is ezt a feltevést, a tanács tagjai egyöntetűen szavaztak a kamat szinten tartása mellett.
Elemzők szerint komoly forintgyengülésnek kellene ahhoz bekövetkeznie, hogy a kamatemelés – amely a Fitch leminősítése után felvetődött a piacon (lásd cikkünket a 70-71. oldalon) – reális alternatívaként jöhessen szóba. A forint gyengülésére akkor kerülhet sor, ha a világ tőkeáramlásában számunkra kedvezőtlen fordulat áll be, csökken a portfólió tőke kockázatvállaló képessége – ez leginkább az amerikai hosszú távú kötvényhozamok emelkedése miatt jöhet létre -, s így relatíve alacsonyabb hozammal kecsegtet majd a feltörekvő, az EU-hoz konvergáló országokba való befektetés. Amennyiben ez bekövetkezik, az a furcsa helyzet áll majd elő, hogy az MNB a relatíve alacsony infláció ellenére lesz kénytelen kamatot emelni jövőre, így növelve meg a forint által kínált reálkamatot.
Az inflációval kapcsolatban Surányi György, a CIB Bankcsoport elnöke – korábbi jegybankelnök – egy konferencián hangoztatta, hogy az elmúlt öt évben ugyan mérséklődött az infláció, ám ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy egészséges folyamatról beszélhessünk. A csökkenő inflációnak ugyanis együtt kellett volna járnia a kellően stabil makrogazdasági fundamentumok kialakulásával, ami viszont a jelenlegi helyzetre nem jellemző. Surányi az eurózóna-csatlakozás időpontjáról folytatott vitához kapcsolódóan megjegyezte, hogy nem elsősorban a nominális konvergencia – vagyis a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítése – a fontos. A csatlakozás időpontjától és a konvergencia-kritériumoktól függetlenül is rendbe kell tenni az államháztartást, a reformok beindítása napjainkra már elodázhatatlanná vált.