• Politikai hirdetések
Rendszeres olvasója vagyok lapuknak, mivel úgy gondolom, hogy komoly figyelmet fordítanak a pártsemleges, objektív és minőségi tájékoztatásra és véleménynyilvánításra. Emiatt láttam szomorúan, hogy 2005/45. számukban politikai hirdetés is helyet kapott a fedőlap hátulsó részén belül. Talán nem kevés olvasótársam véleményét írom le: úgy gondolom, hogy amennyiben a Figyelő a két választás között nem szorul rá az ilyen típusú hirdetésekre, akkor ez az állítás a kampány során is megállja a helyét. A mai túlpolitizált világban ez több embert késztethet elgondolkozásra az újságosstandon a vásárláskor, mint ami bevételt a reklám hozhat a lapnak.
SZÉCSY TAMÁS
*
Kiadónk, a Sanoma Budapest Rt. a politikai hirdetésekkel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást tette közzé:
„A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Kiadó nem vállal felelősséget. Az elhelyezett fizetett politikai hirdetések nem tükrözik a szerkesztőség vagy a kiadó véleményét. A hirdetések közzétételekor teljes mértékben figyelembe vesszük a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezéseit, valamint az önszabályozó reklámpiacon kialakult gyakorlatot.”
Megértjük, hogy a politikai hirdetésekre adott esetben „érzékenyebbek” az olvasók, ugyanakkor úgy véljük, hogy valamely demokratikus párt hirdetése, amennyiben tartalma nem ütközik törvénybe, a hirdetést megjelentető lap szempontjából ugyanolyanként jelenik meg, mint valamely árucikk vagy szolgáltatás reklámja. Természetesen lapunk is abban érdekelt, hogy a választási kampány ne durvuljon el, s egyetlen olvasót se veszítsünk amiatt, mert helyet adtunk a pártok hirdetéseinek.
A szerk.
• Westel és T-Mobile
Nagyon érdekes interjút közöltek Jürgen Häuslerrel, az Interbrand vezérével (Névérték – Figyelő, 2005/46. szám). A vezérigazgató azonban téved abban, amit a Westel márkanév cseréjével kapcsolatban elmond. 1. A Westel – Sugár Andrásnak köszönhetően – nagyon ismert márkanév volt, jól bevezetett szolgáltatást jelenített meg. 2. A csere során nem vették figyelembe a „helyi szempontokat”. A T-Mobile, a T-Com, a T-Online elnevezés minket, magyarokat a „T” betű azon jelentésére emlékeztet, miszerint annak alkalmazója tanuló (vezető). Valaki tájékoztathatta volna erről Häusler urat. 3. Ezen felül a „T” betűvel jelölt márkanavek semmit sem mondanak. Gügyögésnek tűnnek. Kiötlői ráadásul gyermetegnek tartják a szolgáltatást igénybe vevőket. 4. Az utolsó előtti bekezdésben írtak is nehezen igazolhatók. Az lehet, hogy Häusler úr „megérzése” őt megelégedetté teszi a T-Mobil ismertségét illetően, de megérzései félrevezetik. A Westelt szerető ügyfelek többsége csak kényszerűségből fogadta el az új nevet, de nem szeretjük. 5. Az Interbrand vezérének véleménye megalapozatlan. A T-Mobile nem vizsgázott jól, nem népszerű és nem „felnőttebb”, mint a Westel. Annak még „kisöccse” sem lehet.
ZUPKÓ GÁBOR