Mi az a GATS?
A GATS az 1995-ben – a GATT jogutódjaként – létrehozott WTO egyezménye. Célja a szolgálta-tások – ezen belül a közszolgáltatások – kereskedelmének liberalizációja. Az egyezmény a tagál-lamok minden szol-gáltatásokkal kap-csolatos kormányzati intézkedésére kiterjed.
Decemberben eldőlhet
A decemberben esedékes hongkongi WTO csúcs témája az agrárszektor és a GATS egyezmény lesz. Míg harmadik világ országai leginkább azt szeretnék elérni, hogy az EU megnyissa piacait harmadik világbeli agrártermékek előtt, valamint leépítse a közösségi agrárszubvenciókat; ezzel szemben a fejlett országok a harmadik világ szolgáltatásainak elsősorban a vízellátás privatizációját szorgalmazzák.
Luxusprofit
Hétfőn Orbán Viktor egy luxusprofit elleni csomag megalkotására tett javaslatot. Ez a csomag az 1995-ös hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálatát és az abban foglalt tételek csökkentését, továbbá a szolgáltatók közötti verseny elősegítését tartalmazná. Ezeken kívül arra is javaslatot tett, hogy amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról. Az FN-nek nyilatkozó tőzsdei elemzők szerint Orbán felvetésével nehéz érdemben foglalkozni. A hazai áramszolgáltató szektor nyeresé-gességét nominálisan teljesen indokolatlan összevetni bármely más országbeli társaságokéval, miután azok teljesen más szabályozási és gazdasági környezet-ben működnek, és más kockázatmentes hozamokkal versenyeznek.
Néhány hete már egy magyarországi település, a Heves megyei Ivád is tagja a nemzetközi szinten több mint 400 települést magába foglaló GATS-mentes zónának. Ezt a nemzetközi hálózatot szakszervezetek és civilszervezetek támogatásával olyan világvárosok önkormányzatai, alkotják mint Párizs, Bécs, Genova, Manchester, Vancouver vagy Melbourne.
A GATS-mentes zónához tartozás nem jár konkrét jogi következménnyel, a tagok célja, hogy felhívják kormányaik és a közvélemény figyelmét a GATS-egyezményben megfogalmazott irányelvek, ezen belül a közszolgáltatások liberalizációjának veszélyeire, valamint hogy elérjék a GATS-tárgyalások befagyasztását és az egyezmény újragondolását.
Mivel a GATS-egyezmény révén az egyes államok, illetve helyi önkormányzatok beleszólási joga a privatizált szektorban zajló döntésekbe igencsak beszűkül, ez jelentős szociális és környezeti problémát vethet fel. Azzal, hogy a helyi vízellátás, közlekedés, vagy energiaszektor multinacionális vállalatok kezébe kerül, a nyereség válik elsődleges működtetési szemponttá, így az emberi jogok, mint például a tiszta vízhez jutás, illetve a társadalmi kiegyenlítés nem érvényesülnek – mondta Boda Zsolt, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, a GATS-tárgyalások berekesztését szorgalmazó Védegylet tagja.
Nincs beleszólás
A Kereskedelmi Világszövetség (WTO) tagállamainak az egymással szembeni liberalizációs követeléseiket 2002 közepéig, piacnyitási ajánlásaikat pedig 2003 elejéig kellett megtenniük, az egyeztető tárgyalások jelenleg zajlanak. Az egy-egy szektor privatizációjára vonatkozó korlátozásokat csak a felajánlásokkor lehet tenni, utólag erre már nincs mód. Ezzel fennáll annak a veszélye, amit az eddigi nemzetközi tapasztalatok is bizonyítanak, hogy a kormányok a menet közben felmerülő környezeti, egészségügyi vagy szociális problémák esetén sem léphetnek közbe. A vállalások visszavonására csak három év után nyílik lehetőség, de csak amennyiben a tagállamok a piaci értéknek megfelelően kompenzálják az érintett vállalatokat.
Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a közszolgáltatások piaci alapon történő működtetése súlyos környezeti, társadalmi problémához vezethet. Erre példa a Dél-afrikai Köztársaság több városában 1998-ban végrehajtott vízprivatizáció. A piacosítás révén az árak annyira megugrottak, hogy a lakosság jelentős része nem jutott tiszta ivóvízhez, így a tisztítatlan folyóvizekből látták el magukat, ami az ország eddigi legnagyobb kolerajárványához vezetett, amelyben több százezren fertőződtek meg. Hasonló eredménnyel járt a nagy-britanniai vasút magánosítása is, melynek következtében jelentősen megemelkedtek az árak, romlott a szolgáltatás minősége és drasztikusan megugrott a vonatbalesetek száma.
Döntések a közvélemény kizárásával
Magyarország többek között a közlekedés, az egészségügy és az oktatás terén tett felajánlásokat a WTO-nál. A kistelepülési posták bezárása – ami ellen Ivád község korábban is tiltakozott, mondván hogy nem vonták be a döntéshozatalba a helyi önkormányzatokat – valamint a vasúti mellékvágányok felszámolása gyakorlatilag a privatizáció előkészítésének is tekinthető. Boda Zsolt hozzátette, hogy a közszolgáltatások privatizációja bizonyos esetben indokolt és az adott intézmény illetve szektor hatékonyabb működéséhez vezethet megfelelő állami kontroll illetve szabályozás beépítésével.
A problémák abból adódnak, hogy ezek a döntések többnyire átgondolatlanul és a közvélemény illetve az érintettek teljes kizárásával történnek. Ugyanakkor gyakorlatilag maguk a döntéshozók sincsenek tisztában a hosszú távú következményekkel és csak az éppen aktuális politikai helyzetük függvényében támogatják vagy ellenzik az ezirányú lépéseket. A privatizációba vetett vakbuzgó hit visszássága, hogy amennyiben az állam nem képes a saját hatáskörébe tartozó szolgáltatások hatékony és a köz érdekeit szolgáló működtetésére, valójában nincs garancia arra, hogy egy esetleges privatizáció után egy magáncéggel be tudná tartatni az erre vonatkozó elvárásokat.